Újabb változás jöhet a felvételi pontszámításban 2013-tól

Hamarosan kormány elé kerülhetnek azok a módosítások, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a külhoni magyar diákok, akik...

  • MTI

Hamarosan kormány elé kerülhetnek azok a módosítások, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a külhoni magyar diákok, akik magyar nyelvű középiskolában sikeresen leérettségiztek az államnyelvből, ezt középfokú nyelvvizsgaként tudják elfogadtatni Magyarországon, és a felvételi eljárás során is többletpontokat kaphassanak - ezt az oktatási államtitkárság közölte. Mi változik még a felvételi pontszámításban 2013-tól? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A módosítások elfogadásához hosszas tárcaközi egyeztetésekre volt szükség, elképzeléseik szerint azonban hamarosan a kormány elé kerülhet a tervezet, és reményeink szerint 2013 januárjától, a keresztféléves felvételi eljárásban már érvényesülhet az új szabályozás.

A beregszászi Kárpátalja című hetilap múlt héten írt arról, hogy a magyarországi egyetemekre és főiskolákra felvételiző, ukrán állampolgárságú kárpátaljai magyar diákok és szüleik közül is többen megkeresték a szerkesztőségét azzal, hogy méltánytalanság érte őket az idei magyarországi felvételi során.

A panaszosok szerint ugyanis az ukrán nyelven tett érettségit Magyarországon C típusú felsőfokú nyelvvizsgaként kellene elismerni, ami a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizés esetén plusz 40 pontot jelentett volna. A lap úgy értesült, hogy a Debreceni Egyetemen korábban ezt több érintett megkapta, majd egyesektől elvették, míg másoktól nem. 

Az újság úgy tudja, hogy a vonatkozó magyar jogszabály értelmében az ukrán nyelvvizsgáért járó 40 pont a felvételinél csak az ukrán tannyelvű kárpátaljai iskolák végzőseinek jár automatikusan. Ugyanakkor az említett törvény 2008-as hatályba lépése óta Ukrajnában gyökeresen megváltozott a helyzet, hiszen a központi érettségi rendszer bevezetését és a független vizsgaközpontok felállítását követően egyenlő feltételek között kell ukrán nyelvből és irodalomból vizsgázniuk mind a magyar tannyelvű, mind az ukrán tannyelvű középiskolák és gimnáziumok végzőseinek - emlékeztet a cikk.

Az írás szerint előfordult olyan eset, hogy egy magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett beregszászi végzős ukrán nyelvből jobb érettségit tett, mint a barátja, aki ukrán gimnáziumba járt, s ennek ellenére az utóbbi kapta meg a 40 pontot Magyarországon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.