Hamarosan kormány elé kerülhetnek azok a módosítások, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a külhoni magyar diákok, akik...
Hamarosan kormány elé kerülhetnek azok a módosítások, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a külhoni magyar diákok, akik magyar nyelvű középiskolában sikeresen leérettségiztek az államnyelvből, ezt középfokú nyelvvizsgaként tudják elfogadtatni Magyarországon, és a felvételi eljárás során is többletpontokat kaphassanak - ezt az oktatási államtitkárság közölte. Mi változik még a felvételi pontszámításban 2013-tól? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A módosítások elfogadásához hosszas tárcaközi egyeztetésekre volt szükség, elképzeléseik szerint azonban hamarosan a kormány elé kerülhet a tervezet, és reményeink szerint 2013 januárjától, a keresztféléves felvételi eljárásban már érvényesülhet az új szabályozás.
A beregszászi Kárpátalja című hetilap múlt héten írt arról, hogy a magyarországi egyetemekre és főiskolákra felvételiző, ukrán állampolgárságú kárpátaljai magyar diákok és szüleik közül is többen megkeresték a szerkesztőségét azzal, hogy méltánytalanság érte őket az idei magyarországi felvételi során.
A panaszosok szerint ugyanis az ukrán nyelven tett érettségit Magyarországon C típusú felsőfokú nyelvvizsgaként kellene elismerni, ami a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizés esetén plusz 40 pontot jelentett volna. A lap úgy értesült, hogy a Debreceni Egyetemen korábban ezt több érintett megkapta, majd egyesektől elvették, míg másoktól nem.
Az újság úgy tudja, hogy a vonatkozó magyar jogszabály értelmében az ukrán nyelvvizsgáért járó 40 pont a felvételinél csak az ukrán tannyelvű kárpátaljai iskolák végzőseinek jár automatikusan. Ugyanakkor az említett törvény 2008-as hatályba lépése óta Ukrajnában gyökeresen megváltozott a helyzet, hiszen a központi érettségi rendszer bevezetését és a független vizsgaközpontok felállítását követően egyenlő feltételek között kell ukrán nyelvből és irodalomból vizsgázniuk mind a magyar tannyelvű, mind az ukrán tannyelvű középiskolák és gimnáziumok végzőseinek - emlékeztet a cikk.
Az írás szerint előfordult olyan eset, hogy egy magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett beregszászi végzős ukrán nyelvből jobb érettségit tett, mint a barátja, aki ukrán gimnáziumba járt, s ennek ellenére az utóbbi kapta meg a 40 pontot Magyarországon.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
