Itt a 2012-es egyetemi rangsor: az öt legjobb műszaki kar

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Pannon Egyetem Mérnöki Kara – a hallgatói és...

  • Eduline

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara és a Pannon Egyetem Mérnöki Kara – a hallgatói és oktatói kiválóság alapján ezek az ország legjobb műszaki felsőoktatási intézményei. Megjelent a HVG Diploma különszáma, benne a legfrissebb Felvi-rangsorokkal.

Rangsor a hallgatók teljesítménye alapján

A hallgatók teljesítménye alapján összeállított 2012-es rangsor első hat helyét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte meg, az élen a gépészmérnöki kar áll, amely megőrizte tavalyi helyezését. A BME-GÉK-et az építészmérnöki, a villamosmérnöki és az informatikai, a vegyész- és biomérnöki, valamint a közlekedésmérnöki kar követi. A top tízbe csak budapesti egyetemek jutottak, a Műegyetem mellett az Óbudai Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az év nagy nyertese a BME Közlekedésmérnöki Kara és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kara – előbbi három, utóbbi öt helyet javított 2011-es eredményén, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara és a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara azonban lecsúszott az első tíz helyről. A 2011-es műszaki felsőoktatási rangsort itt nézhetitek meg.

Rang (hallgatói kiválóság)IntézményRang (oktatói kiválóság)Intézmény
1.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GÉK1.Pannon Egyetem MK
2.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÉSZK2.Miskolci Egyetem MFK
3.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VIK2.Nyugat-magyarországi Egyetem FMK
4.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem VBK4.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÉŐK
5.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem KSK5.Miskolci Egyetem GÉIK

Rangsor az oktatók teljesítménye alapján

A Pannon Egyetem az oktatói kiválóság összesített rangsorában áll az élen, holtversenyben a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara és a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara követi.

A top tízbe a Műegyetemről és a Miskolci Egyetemről három-három, a Szent István Egyetemről, a Nyugat-magyarországi Egyetemről, a Nyíregyházi Főiskoláról, a Pannon Egyetemről és a nemzetvédelmi egyetemről pedig egy-egy kar került be.

A huszonöt mérnökképző karból az egy, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán a legkedvezőbb, míg a másik alrangsort, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya alapján összeállított listát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara vezeti. A 2012-es összesített egyetemi-főiskolai rangsorról itt olvashattok.

A HVG Diploma különszámában minden fontos információt megtalálsz az alap- és mesterszakokról, a képzési területi rangsorokról, de megismerheted a diplomás pályakövetési rendszer intézményi adatait is. Kiderül, milyen elhelyezkedési esélyek várnak rád, és hogy pályakezdőként milyen fizetésekre számíthatsz. A 2012-es HVG Diploma különszámot a HVG Ügyfélponton rendelheted meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.