Így csap le a kormány a felvételiző diákokra: vasszigor és kevés pluszpont

A 2014-es felvételi időszakban már sem az OKJ-s végzettségért, sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt szintű érettségiért nem kaphatnak többletpontokat a diákok – áll a felsőoktatási tervezet legújabb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgát – az új szabály először azokra a diákokra vonatkozik majd, akik idén végzik a nyolcadik évfolyamot. Így "a nyelvvizsgáért és az emelt szintű érettségiért számítható többletpontok rendszere értelemszerűen megszűnik” – olvasható a felsőoktatási koncepció legújabb változatában.

Felvételi öröm 2011 júliusában. Jövőre már nehezebb lesz

A nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele miatt mindez nem meglepő, az viszont már újdonság, hogy a koncepció nem tesz említést az OKJ-s végzettségért járó többletpontokról, sőt leszögezi, hogy „többletpontok kizárólag – jogszabályban meghatározott módon – versenyeredményekért adhatók”. Emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért ebben az évben még 24 pont járt, ezt a többletpontforrást elsősorban azok a diákok használták ki, akik elsőre nem jutottak be a kiválasztott szakra, ezért egy év alatt elvégeztek egy OKJ-s képzést.

Fontos változás, hogy a kormány tervei szerint a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, gyermeket nevelő felvételizők sem kapnának többletpontot (már idén is kevesebb, a korábbi 50-25 pontnál kevesebbet, 20-40 pontot kaptak), hanem külön keretszámot hoznának létre számukra, vagyis meghatároznák, hogy az adott szakra hány hátrányos helyzetű, tartós beteg stb. hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák. Hogyan változnak a felvételi szabályai 2012-ben és 2013-ban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az összpontszámba nemcsak az érettségi és tanulmányi eredmények, hanem a szóbeli felvételin nyújtott teljesítmény is beleszámít majd – jelenleg néhány szakon kívül sehol nem tartanak alkalmassági vizsgát, az oktatási államtitkárság azonban azt szeretné, ha a jövőben az intézmények ellenőrizni tudnák a jelentkezők alapműveltségét, valamint a „választott szakterület iránti fogékonyságát és érdeklődését”.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.