Így csap le a kormány a felvételiző diákokra: vasszigor és kevés pluszpont

A 2014-es felvételi időszakban már sem az OKJ-s végzettségért, sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt szintű érettségiért nem kaphatnak többletpontokat a diákok – áll a felsőoktatási tervezet legújabb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgát – az új szabály először azokra a diákokra vonatkozik majd, akik idén végzik a nyolcadik évfolyamot. Így "a nyelvvizsgáért és az emelt szintű érettségiért számítható többletpontok rendszere értelemszerűen megszűnik” – olvasható a felsőoktatási koncepció legújabb változatában.

Felvételi öröm 2011 júliusában. Jövőre már nehezebb lesz

A nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele miatt mindez nem meglepő, az viszont már újdonság, hogy a koncepció nem tesz említést az OKJ-s végzettségért járó többletpontokról, sőt leszögezi, hogy „többletpontok kizárólag – jogszabályban meghatározott módon – versenyeredményekért adhatók”. Emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért ebben az évben még 24 pont járt, ezt a többletpontforrást elsősorban azok a diákok használták ki, akik elsőre nem jutottak be a kiválasztott szakra, ezért egy év alatt elvégeztek egy OKJ-s képzést.

Fontos változás, hogy a kormány tervei szerint a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, gyermeket nevelő felvételizők sem kapnának többletpontot (már idén is kevesebb, a korábbi 50-25 pontnál kevesebbet, 20-40 pontot kaptak), hanem külön keretszámot hoznának létre számukra, vagyis meghatároznák, hogy az adott szakra hány hátrányos helyzetű, tartós beteg stb. hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák. Hogyan változnak a felvételi szabályai 2012-ben és 2013-ban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az összpontszámba nemcsak az érettségi és tanulmányi eredmények, hanem a szóbeli felvételin nyújtott teljesítmény is beleszámít majd – jelenleg néhány szakon kívül sehol nem tartanak alkalmassági vizsgát, az oktatási államtitkárság azonban azt szeretné, ha a jövőben az intézmények ellenőrizni tudnák a jelentkezők alapműveltségét, valamint a „választott szakterület iránti fogékonyságát és érdeklődését”.

eduline
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.