A 2014-es felvételi időszakban már sem az OKJ-s végzettségért, sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt szintű érettségiért nem kaphatnak többletpontokat a diákok – áll a felsőoktatási tervezet legújabb, szerkesztőségünk birtokába jutott változatában.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016-tól senki nem jelentkezhet egyetemre vagy főiskolára, ha nem szerez legalább egy C típusú, középfokú nyelvvizsgát – az új szabály először azokra a diákokra vonatkozik majd, akik idén végzik a nyolcadik évfolyamot. Így "a nyelvvizsgáért és az emelt szintű érettségiért számítható többletpontok rendszere értelemszerűen megszűnik” – olvasható a felsőoktatási koncepció legújabb változatában.
A nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele miatt mindez nem meglepő, az viszont már újdonság, hogy a koncepció nem tesz említést az OKJ-s végzettségért járó többletpontokról, sőt leszögezi, hogy „többletpontok kizárólag – jogszabályban meghatározott módon – versenyeredményekért adhatók”. Emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi képesítő bizonyítványért ebben az évben még 24 pont járt, ezt a többletpontforrást elsősorban azok a diákok használták ki, akik elsőre nem jutottak be a kiválasztott szakra, ezért egy év alatt elvégeztek egy OKJ-s képzést.
Fontos változás, hogy a kormány tervei szerint a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő, gyermeket nevelő felvételizők sem kapnának többletpontot (már idén is kevesebb, a korábbi 50-25 pontnál kevesebbet, 20-40 pontot kaptak), hanem külön keretszámot hoznának létre számukra, vagyis meghatároznák, hogy az adott szakra hány hátrányos helyzetű, tartós beteg stb. hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák. Hogyan változnak a felvételi szabályai 2012-ben és 2013-ban? Összefoglalónkat itt olvashatod el.Az összpontszámba nemcsak az érettségi és tanulmányi eredmények, hanem a szóbeli felvételin nyújtott teljesítmény is beleszámít majd – jelenleg néhány szakon kívül sehol nem tartanak alkalmassági vizsgát, az oktatási államtitkárság azonban azt szeretné, ha a jövőben az intézmények ellenőrizni tudnák a jelentkezők alapműveltségét, valamint a „választott szakterület iránti fogékonyságát és érdeklődését”.
eduline
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
