Siralmas lett a romániai pótérettségi eredménye

Romániában a jelentkezők 16 százalékának sikerült a pótérettségije - írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalán, a pótvizsgázók eredményeit ismertetve.

  • Eduline

A pótérettségi vizsgákra jelentkezett 110 ezer diákból 17778 kaphatja meg a középfokú végzettségét igazoló oklevelét. A pótvizsgákról internetes oldalán hétfőn beszámoló Új Magyar Szó című bukaresti napilap emlékeztet arra, hogy már a nyári vizsgák mérlege is rendkívül gyenge volt. Júliusban a diákok 44 százalékának sikerült az érettségije Romániában.

Több romániai megyében a diákok 80 százaléka megbukott a pótérettségin. Itthon idén nem volt gond
gg

A székelyföldi megyék pótérettségi-eredményeiről a lap azt írja, hogy amíg a nyáron a Hargita megyei diákok az országos átlagon felül teljesítettek, és 67 százalék sikeresen vizsgázott, most, ősszel a pótérettségizők 12 százaléka ment át a vizsgákon.

Az Új Magyar Szó ezt azzal magyarázza, hogy augusztus végére már Hargita megyében is felszerelték a csalások megelőzését szolgáló kamerákat. Kovászna megyében a diákok 18, Maros megyében 25 százaléka vizsgázott sikeresen a pótérettségin.

MTI

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.