Siralmas lett a romániai pótérettségi eredménye

Romániában a jelentkezők 16 százalékának sikerült a pótérettségije - írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalán, a pótvizsgázók eredményeit ismertetve.

  • Eduline

A pótérettségi vizsgákra jelentkezett 110 ezer diákból 17778 kaphatja meg a középfokú végzettségét igazoló oklevelét. A pótvizsgákról internetes oldalán hétfőn beszámoló Új Magyar Szó című bukaresti napilap emlékeztet arra, hogy már a nyári vizsgák mérlege is rendkívül gyenge volt. Júliusban a diákok 44 százalékának sikerült az érettségije Romániában.

Több romániai megyében a diákok 80 százaléka megbukott a pótérettségin. Itthon idén nem volt gond
gg

A székelyföldi megyék pótérettségi-eredményeiről a lap azt írja, hogy amíg a nyáron a Hargita megyei diákok az országos átlagon felül teljesítettek, és 67 százalék sikeresen vizsgázott, most, ősszel a pótérettségizők 12 százaléka ment át a vizsgákon.

Az Új Magyar Szó ezt azzal magyarázza, hogy augusztus végére már Hargita megyében is felszerelték a csalások megelőzését szolgáló kamerákat. Kovászna megyében a diákok 18, Maros megyében 25 százaléka vizsgázott sikeresen a pótérettségin.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.