Pótfelvételi ponthatárok: rekordot döntött a pécsi egyetem

Tizenegyezer diákot vettek fel az egyetemek és főiskolák az idei pótfelvételi eljárásban - közölte az Oktatási Hivatal.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a legmagasabb pontszámra, 470 pontra, a Pécsi tudományegyetem gazdasági idegen nyelvű menedzser képzésén volt szükség. Ezt követi - szintén ebben az intézményben - az ápolás és betegellátás-szülésznő szakirány szombathelyi képzése 464 ponttal. A harmadik legmagasabb pontszám, 460 pont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem romanisztika-spanyol szakirányán kellett. Tíz szak, ahova szinte lehetetlen volt bekerülni a pótfelvételin - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A felsőoktatási felvételi ponthatárokat hétfőn este hozták nyilvánosságra, az idén mintegy 13 ezren adtak be kérelmet. A ponthatárok meghatározása a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljáráshoz hasonlóan történt: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolta be a jelentkezőket. Fontos különbség volt azonban, hogy azokon a képzéseken, amelyeket már a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehetett alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál. 

A 2011-es normál felvételi ponthatárait itt nézheted meg.

A pótfelvételi ponthatárai is megvannak - 470 volt a legmagasabb

Ha az adott képzés eddig nem indult, a ponthatár akkor sem lehetett alacsonyabb a jogszabályi minimumnál - alapképzési szakok, egységes, osztatlan képzések esetén 200 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 140 pontnál.

A ponthatárok a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a

www.felvi.hu

oldalon tekinthetők meg. Idén 44 egyetem és főiskola nyújt pótfelvételi lehetőségeket több száz szakon. A felvettek a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.

eduline/MTI

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.