Tizenegyezer diákot vettek fel az egyetemek és főiskolák az idei pótfelvételi eljárásban - közölte az Oktatási Hivatal.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a legmagasabb pontszámra, 470 pontra, a Pécsi tudományegyetem gazdasági idegen nyelvű menedzser képzésén volt szükség. Ezt követi - szintén ebben az intézményben - az ápolás és betegellátás-szülésznő szakirány szombathelyi képzése 464 ponttal. A harmadik legmagasabb pontszám, 460 pont a Pázmány Péter Katolikus Egyetem romanisztika-spanyol szakirányán kellett. Tíz szak, ahova szinte lehetetlen volt bekerülni a pótfelvételin - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A felsőoktatási felvételi ponthatárokat hétfőn este hozták nyilvánosságra, az idén mintegy 13 ezren adtak be kérelmet. A ponthatárok meghatározása a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljáráshoz hasonlóan történt: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolta be a jelentkezőket. Fontos különbség volt azonban, hogy azokon a képzéseken, amelyeket már a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehetett alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál.
A 2011-es normál felvételi ponthatárait itt nézheted meg.
Ha az adott képzés eddig nem indult, a ponthatár akkor sem lehetett alacsonyabb a jogszabályi minimumnál - alapképzési szakok, egységes, osztatlan képzések esetén 200 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 140 pontnál.
A ponthatárok a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a
oldalon tekinthetők meg. Idén 44 egyetem és főiskola nyújt pótfelvételi lehetőségeket több száz szakon. A felvettek a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.
eduline/MTI
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
