Már csak négy nap maradt: hétfőn hirdetik ki a pótfelvételi ponthatárokat

Négy nap múlva hirdetik ki a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait; az eljárásban csaknem 13 ezren adtak be kérelmet. A ponthatárokat a www.felvi.hu oldalon teszik közzé.

  • Eduline
A legfontosabb tudnivalókat a 2011-es pótfelvételiről itt találod. Az eduline augusztus 29-én, hétfőn egész nap beszámol a legfrissebb információkról és a ponthatárokról.

A 2011-es pótfelvételire csak azok jelentkezhettek, akik vagy nem vettek részt az idei általános felsőoktatási felvételi eljárás során, vagy jelentkeztek ugyan, de pontszámuk miatt lecsúsztak a megjelölt szakokról.

 

A ponthatárok meghatározása a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljáráshoz hasonlóan történik: a számítógépes algoritmus a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján és az adott képzésre felvehető létszám függvényében sorolja be a jelentkezőket.

Fontos különbség azonban, hogy azokon a képzéseken, amelyeket már a 2011. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál. A jelentkezők teljesítményétől, felvételi összpontszámától függően előfordulhat, hogy egyes képzéseken a 2011. július 21-inél magasabb ponthatárt állapítanak meg. 

Pont Ott Parti júliusban - akit most felvesznek, néhány napon belül megkapja az értesítést
Stiller Ákos

Ha az adott képzés eddig nem indult, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál - alapképzési szakokon, egységes, osztatlan képzéseken 200 pontnál, felsőfokú szakképzéseken140 pontnál.

 

A ponthatárok a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a www.felvi.hu oldalon tekinthetők meg augusztus 29-én estétől. A felvettek a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.

 eduline/MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.