Nincs roham az albérletekért az egyetemvárosokban

A korábbi évekkel szemben nincs roham az albérletekért az egyetemi városokban, aminek oka egyrészt, hogy néhány várostól eltekintve javult a kollégiumi ellátottság, másrészt nőtt a lakásbérlet-kínálat, mert a régóta eladósorban lévő lakásokat is igyekeznek bérbe adni - írta a Napi Gazdaság pénteken helyi ingatlanközvetítők véleménye alapján.

  • Eduline
Az 1-1,5 szobás panellakások havi bérleti díja Veszprémben 25-40 ezer forint, az ugyanekkora téglalakásoké 30-45 ezer. Miskolcon az Avas jobb negyedében a garzonokat már 20 ezer, az egy plusz két félszobás lakásokat pedig 25 ezer forintért ki lehet venni. Nyíregyházán 1-2 szobás panelek 20-35 ezer, kétszobás téglalakások 40-50 ezer forintért bérelhetők. Mindhárom város ingatlanosai gyenge keresletről számoltak be a Napi kérdésére.

Pécsett csökkentette a piaci keresletet a több mint 4 ezer korszerű kollégiumi hely. A kivehető lakások bérleti díja a városban nem változott tavalyhoz képest: egy-másfél szobás lakásért az egyetemek körül 40-50 ezer forintot kérnek.

Szegeden augusztusra felélénkült a diákok érdeklődése, mert kevés a kollégiumi hely. Mennyibe kerülnek az egyetemi, főiskolai kollégiumok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Avas Miskolcon - garzont már 20 ezer forintért lehet bérelni
Kiss-Kuntler Árpád

A lapnak egy ingatlanszakértő elmondta: a külföldi diákok a belvárost kedvelik, elvárásuk, hogy a lakás felújított, igényesen berendezett legyen. Gyakran közösen bérelnek, akár havi 120-130 ezer forintért. A hazai diákok körében a 2-3 fős bérlemény maximuma havi 60 ezer forint. Szegeden egy 1-1,5 szobás panelt már 30-35 ezerért, belvárosi lakást pedig 80-150 ezer forint közötti díjért lehet kivenni.

Debrecenben a jó kollégiumi ellátottság mellett is élénk a kereslet, a magyar diákok itt havi 50-60 ezer forintot szánnak bérleményre, a külföldiek 100-180 ezret. A választék Debrecenben 30 ezer forintról indul, és például a kedvelt Nagyerdőn felmehet 180-200 ezer forintra is.

MTI

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.