Nincs roham az albérletekért az egyetemvárosokban

A korábbi évekkel szemben nincs roham az albérletekért az egyetemi városokban, aminek oka egyrészt, hogy néhány várostól eltekintve javult a kollégiumi ellátottság, másrészt nőtt a lakásbérlet-kínálat, mert a régóta eladósorban lévő lakásokat is igyekeznek bérbe adni - írta a Napi Gazdaság pénteken helyi ingatlanközvetítők véleménye alapján.

  • Eduline

Az 1-1,5 szobás panellakások havi bérleti díja Veszprémben 25-40 ezer forint, az ugyanekkora téglalakásoké 30-45 ezer. Miskolcon az Avas jobb negyedében a garzonokat már 20 ezer, az egy plusz két félszobás lakásokat pedig 25 ezer forintért ki lehet venni. Nyíregyházán 1-2 szobás panelek 20-35 ezer, kétszobás téglalakások 40-50 ezer forintért bérelhetők. Mindhárom város ingatlanosai gyenge keresletről számoltak be a Napi kérdésére.

Pécsett csökkentette a piaci keresletet a több mint 4 ezer korszerű kollégiumi hely. A kivehető lakások bérleti díja a városban nem változott tavalyhoz képest: egy-másfél szobás lakásért az egyetemek körül 40-50 ezer forintot kérnek.

Szegeden augusztusra felélénkült a diákok érdeklődése, mert kevés a kollégiumi hely.

Mennyibe kerülnek az egyetemi, főiskolai kollégiumok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az Avas Miskolcon - garzont már 20 ezer forintért lehet bérelni
Kiss-Kuntler Árpád

A lapnak egy ingatlanszakértő elmondta: a külföldi diákok a belvárost kedvelik, elvárásuk, hogy a lakás felújított, igényesen berendezett legyen. Gyakran közösen bérelnek, akár havi 120-130 ezer forintért. A hazai diákok körében a 2-3 fős bérlemény maximuma havi 60 ezer forint. Szegeden egy 1-1,5 szobás panelt már 30-35 ezerért, belvárosi lakást pedig 80-150 ezer forint közötti díjért lehet kivenni.

Debrecenben a jó kollégiumi ellátottság mellett is élénk a kereslet, a magyar diákok itt havi 50-60 ezer forintot szánnak bérleményre, a külföldiek 100-180 ezret. A választék Debrecenben 30 ezer forintról indul, és például a kedvelt Nagyerdőn felmehet 180-200 ezer forintra is.

MTI

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.