Furcsa rekord a 2011-es felvételin: egy költségtérítéses szakra kellett a legtöbb pont

A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem költségtérítéses mérnök-informatikus szakán 478 pont az idén a felvételi ponthatár, s ezzel az országosan csúcstartó - mondta Friedler Ferenc, az egyetem rektora sajtótájékoztatón pénteken.

  • Eduline
A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg, felvételi pontszámodat pedig itt ellenőrizheted le.

Közlése szerint ezen a szakon az államilag támogatott képzés esetében is magas, 375 pont a határ, ez öt ponttal magasabb a Műegyetemen elérendőnél is. A rektor kiemelte, hogy szinte valamennyi szakon 400 pont közelében vannak a határok. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi tanulmányok alapszakon 424, a politológián pedig 420 pont a felvételi határ. Újdonságként említette az idegennyelvi kommunikátor felsőfokú szakképzésüket, ahol az államilag támogatott képzést illetően 318-as ponthatár alakult ki. 

A fordító és tolmács mesterszakra országosan a veszprémi egyetemen vettek fel a legtöbb hallgatót - összesen 26-ot -, szintén magas, 71-es ponthatárral (a maximum 100 pont.)
Diplomaosztó a Pannon Egyetemen
(Fotó: Penovác Károly)

A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetem betöltötte a keretlétszámait, s a felvételnél a minőség volt a meghatározó, s nem a tömegképzés. Friedler Ferenc úgy fogalmazott, hogy nem "csak" diplomát akarnak adni a hallgatóiknak, hanem a szakmai karrierjük megalapozását is elősegítik.

A veszprémi egyetemre az idén összesen 6984-en jelentkeztek, s felvettek 2879 hallgatót; közülük 1042-t a nappali alapképzésre, 468-at pedig a levelezőre. A rektor tájékoztatása szerint a nappali alapképzésre felvettek közül 1029-en kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe, 373-an pedig költségtérítéses szakokon tanulnak majd.

MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.