Furcsa rekord a 2011-es felvételin: egy költségtérítéses szakra kellett a legtöbb pont

A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem költségtérítéses mérnök-informatikus szakán 478 pont az idén a felvételi ponthatár, s ezzel az országosan csúcstartó - mondta Friedler Ferenc, az egyetem rektora sajtótájékoztatón pénteken.

  • Eduline
A 2011-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézheted meg, felvételi pontszámodat pedig itt ellenőrizheted le.

Közlése szerint ezen a szakon az államilag támogatott képzés esetében is magas, 375 pont a határ, ez öt ponttal magasabb a Műegyetemen elérendőnél is. A rektor kiemelte, hogy szinte valamennyi szakon 400 pont közelében vannak a határok. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi tanulmányok alapszakon 424, a politológián pedig 420 pont a felvételi határ. Újdonságként említette az idegennyelvi kommunikátor felsőfokú szakképzésüket, ahol az államilag támogatott képzést illetően 318-as ponthatár alakult ki. 

A fordító és tolmács mesterszakra országosan a veszprémi egyetemen vettek fel a legtöbb hallgatót - összesen 26-ot -, szintén magas, 71-es ponthatárral (a maximum 100 pont.)

Diplomaosztó a Pannon Egyetemen
(Fotó: Penovác Károly)

A rektor hangsúlyozta, hogy az egyetem betöltötte a keretlétszámait, s a felvételnél a minőség volt a meghatározó, s nem a tömegképzés. Friedler Ferenc úgy fogalmazott, hogy nem "csak" diplomát akarnak adni a hallgatóiknak, hanem a szakmai karrierjük megalapozását is elősegítik.

A veszprémi egyetemre az idén összesen 6984-en jelentkeztek, s felvettek 2879 hallgatót; közülük 1042-t a nappali alapképzésre, 468-at pedig a levelezőre. A rektor tájékoztatása szerint a nappali alapképzésre felvettek közül 1029-en kerültek be az államilag finanszírozott képzésbe, 373-an pedig költségtérítéses szakokon tanulnak majd.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.