Hamarosan jönnek a ponthatárok: mit tehetsz, ha idén nem sikerül a felvételi?

Nincs veszve semmi, ha idén nem sikerül a felvételi - jövő nyárig beiratkozhatsz egy OKJ-s képzésre, tanulhatsz nyelvet, jelentkezhetsz önkéntesnek vagy szerezhetsz szakmai tapasztalatot. Feltérképeztük a lehetőségeket.

  • Eduline

„Sokan képtelenek 18 évesen eldönteni, mi az, amivel hosszú távon szívesen foglalkoznának. Ha érettségi után tapasztalatot gyűjtenek, könnyebben rátalálnak arra, ami igazán érdekli őket” – mondja Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó, aki szerint gyakran előfordul, hogy a kiválasztott alapszakról néhány ponttal lecsúszó végzősök egy évvel később már egy egészen más képzésre jelentkeznek.

A szakember azt mondja, a legjobb megoldás, ha a diákok munkát vállalnak az üres hónapokra. „Nem árt, ha kipróbálják magukat egy munkahelyen, kapcsolatokat szereznek, és megtanulnak alkalmazkodni. Az egyéves gyakorlat hasznos lesz a későbbiekben, az állásinterjún legalább annyit számít a munkatapasztalat, mint egy diploma” – teszi hozzá. Mennyit lehet keresni diploma nélkül? A legjobban fizetett szakmákról itt olvashatsz.

Egy év tanulás nélkül?
Fazekas István

Ha a szülői büdzsé megengedi, hogy a fizetés ne legyen szempont, érdemes önkéntesnek jelentkezni: a Magyar Önkéntesküldő Alapítvánnyal például 18 és 30 év közöttiek utazhatnak külföldre, többségük egyetemi hallgató vagy érettségi után álló diák. A projektek három héttől tizenkét hónap tartanak, az önkéntesek gyermek- és időotthonokban dolgoznak, sport- vagy környezetvédelmi programokat szerveznek – Németországtól a Fülöp-szigetekig.

OKJ-s képzések: az első ingyen van

Joó Zsuzsanna szerint az elmúlt évek diplomaszerzési őrülete miatt jó néhány területen túlkínálat alakult ki, így a diplomások sokszor olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez elég lenne egy OKJ-s végzettség is. „A legnépszerűbb képzéseink a pénzügyi és társadalombiztosítási területhez kapcsolódnak, az ingatlanpiac várható élénkülése pedig apropót ad az ingatlankezelői, ingatlanközvetítői és értékbecslői képzések választására” – mondja Kiss János Tamás, a Perfekt Zrt. vezérigazgatója.

A képzések ára néhány tízezer és több százezer forint között mozog, a vizsgákért 20-90 ezer forintot kell fizetni, a 23 évnél fiatalabbak azonban ingyen szerezhetik meg az első OKJ-s végzettséget nappali tagozaton – a Perfekt tapasztalatai szerint a tanfolyam elvégzése után sokan elhelyezkednek, és nem feltétlenül tanulnak tovább. Aki mégis úgy dönt, hogy jelentkezik valamelyik egyetemre vagy főiskolára, eggyel több szakmával a zsebében indulhat neki a diploma megszerzése után az álláskeresésnek. Hogyan változik az OKJ-s képzések rendszere? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Nyelvtudás itthon és külföldön: így is, úgy is sok pénzbe kerül

Nemcsak a jövő évi többletpontokért érdemes nyelvvizsgát szerezni – jó befektetés egy egzotikus nyelvet elsajátítani, a multinacionális cégeknél ugyanis jókora előnnyel indul az, aki például kínaiul vagy japánul beszél. A magántanárok nyelvtől és szinttől függően óránként 1500 és 6000 forint közötti összeget kérnek el, a nyelviskolák azonban már 400-500 forintos óradíjjal is kínálnak tanfolyamokat.

Túry Gergely

Ennél jóval nagyobb kiadást jelent, ha külföldön szeretnél nyelvet tanulni: egy nyelviskolai tanév Londonban és New Yorkban 2,5-3 millió forintba kerül, Máltán viszont már másfél millió forintért is lehet tanulni. Költségkímélőbb megoldás, ha bébiszitterkedés vagy más munka mellett végzel el külföldön egy-egy hosszabb nyelvtanfolyamot.

A legpihentetőbb megoldás azonban kétségtelenül az itthon még alig ismert gap year - Nagy-Britanniában évente több mint 200 ezer diák „vesz ki” egyéves szabadságot az érettségi után, hogy körbeutazza a világot. A kalandorok terveinek megvalósításában készséggel segítenek az utazási irodák, persze nem kevés pénzért: egy több kontinenst érintő utazás több millió forintba kerül, az olyan extrém programok pedig, mint a cápasimogatás vagy vadvízi evezés további százezres tételeket jelentenek.

Pótfelvételi: könnyű, de drága megoldás

Ha pedig mindenképpen idén szeptemberben szeretnéd elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát, jelentkezhetsz a pótfelvételire, a határidőket és az egyéb tudnivalókat a csütörtöki ponthatárhúzás után hirdetik ki. Jó hír, hogy a korábbi évek tapasztalatai szerint ilyenkor már tényleg mindenkit felvesznek:  tavaly több mint 450 szakra lehetett bekerülni, 11 ezer diáknak sikerült is.

A rossz hír az, hogy a pótfelvételin már csak egy szakra lehet felvételizni, ráadásul csak költségtérítéses képzések közül lehet válogatni. A legdrágábbak az orvosi és fogorvosi szakok: a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán például 1 millió 300 ezer forint félévente a tandíj, a jogi, gazdálkodási és idegenforgalmi szakokon tanulók 200-350 ezer forintot fizetnek szemeszterenként, míg a legolcsóbbak a bölcsészettudományi karok a maguk 100-120 ezres tandíjával. A legdrágább szakokról itt olvashatsz.

Szűcs Dóra

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.