Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
„Sokan képtelenek 18 évesen eldönteni, mi az, amivel hosszú távon szívesen foglalkoznának. Ha érettségi után tapasztalatot gyűjtenek, könnyebben rátalálnak arra, ami igazán érdekli őket” – mondja Joó Zsuzsanna karrier-tanácsadó, aki szerint gyakran előfordul, hogy a kiválasztott alapszakról néhány ponttal lecsúszó végzősök egy évvel később már egy egészen más képzésre jelentkeznek.
A szakember azt mondja, a legjobb megoldás, ha a diákok munkát vállalnak az üres hónapokra. „Nem árt, ha kipróbálják magukat egy munkahelyen, kapcsolatokat szereznek, és megtanulnak alkalmazkodni. Az egyéves gyakorlat hasznos lesz a későbbiekben, az állásinterjún legalább annyit számít a munkatapasztalat, mint egy diploma” – teszi hozzá. Mennyit lehet keresni diploma nélkül? A legjobban fizetett szakmákról itt olvashatsz.
Egy év tanulás nélkül?
Fazekas István
Ha a szülői büdzsé megengedi, hogy a fizetés ne legyen szempont, érdemes önkéntesnek jelentkezni: a Magyar Önkéntesküldő Alapítvánnyal például 18 és 30 év közöttiek utazhatnak külföldre, többségük egyetemi hallgató vagy érettségi után álló diák. A projektek három héttől tizenkét hónap tartanak, az önkéntesek gyermek- és időotthonokban dolgoznak, sport- vagy környezetvédelmi programokat szerveznek – Németországtól a Fülöp-szigetekig.
OKJ-s képzések: az első ingyen van
Joó Zsuzsanna szerint az elmúlt évek diplomaszerzési őrülete miatt jó néhány területen túlkínálat alakult ki, így a diplomások sokszor olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez elég lenne egy OKJ-s végzettség is. „A legnépszerűbb képzéseink a pénzügyi és társadalombiztosítási területhez kapcsolódnak, az ingatlanpiac várható élénkülése pedig apropót ad az ingatlankezelői, ingatlanközvetítői és értékbecslői képzések választására” – mondja Kiss János Tamás, a Perfekt Zrt. vezérigazgatója.
A képzések ára néhány tízezer és több százezer forint között mozog, a vizsgákért 20-90 ezer forintot kell fizetni, a 23 évnél fiatalabbak azonban ingyen szerezhetik meg az első OKJ-s végzettséget nappali tagozaton – a Perfekt tapasztalatai szerint a tanfolyam elvégzése után sokan elhelyezkednek, és nem feltétlenül tanulnak tovább. Aki mégis úgy dönt, hogy jelentkezik valamelyik egyetemre vagy főiskolára, eggyel több szakmával a zsebében indulhat neki a diploma megszerzése után az álláskeresésnek. Hogyan változik az OKJ-s képzések rendszere? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Nyelvtudás itthon és külföldön: így is, úgy is sok pénzbe kerül
Nemcsak a jövő évi többletpontokért érdemes nyelvvizsgát szerezni – jó befektetés egy egzotikus nyelvet elsajátítani, a multinacionális cégeknél ugyanis jókora előnnyel indul az, aki például kínaiul vagy japánul beszél. A magántanárok nyelvtől és szinttől függően óránként 1500 és 6000 forint közötti összeget kérnek el, a nyelviskolák azonban már 400-500 forintos óradíjjal is kínálnak tanfolyamokat.
Túry Gergely
Ennél jóval nagyobb kiadást jelent, ha külföldön szeretnél nyelvet tanulni: egy nyelviskolai tanév Londonban és New Yorkban 2,5-3 millió forintba kerül, Máltán viszont már másfél millió forintért is lehet tanulni. Költségkímélőbb megoldás, ha bébiszitterkedés vagy más munka mellett végzel el külföldön egy-egy hosszabb nyelvtanfolyamot.
A legpihentetőbb megoldás azonban kétségtelenül az itthon még alig ismert gap year - Nagy-Britanniában évente több mint 200 ezer diák „vesz ki” egyéves szabadságot az érettségi után, hogy körbeutazza a világot. A kalandorok terveinek megvalósításában készséggel segítenek az utazási irodák, persze nem kevés pénzért: egy több kontinenst érintő utazás több millió forintba kerül, az olyan extrém programok pedig, mint a cápasimogatás vagy vadvízi evezés további százezres tételeket jelentenek.
Pótfelvételi: könnyű, de drága megoldás
Ha pedig mindenképpen idén szeptemberben szeretnéd elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát, jelentkezhetsz a pótfelvételire, a határidőket és az egyéb tudnivalókat a csütörtöki ponthatárhúzás után hirdetik ki. Jó hír, hogy a korábbi évek tapasztalatai szerint ilyenkor már tényleg mindenkit felvesznek: tavaly több mint 450 szakra lehetett bekerülni, 11 ezer diáknak sikerült is.
A rossz hír az, hogy a pótfelvételin már csak egy szakra lehet felvételizni, ráadásul csak költségtérítéses képzések közül lehet válogatni. A legdrágábbak az orvosi és fogorvosi szakok: a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán például 1 millió 300 ezer forint félévente a tandíj, a jogi, gazdálkodási és idegenforgalmi szakokon tanulók 200-350 ezer forintot fizetnek szemeszterenként, míg a legolcsóbbak a bölcsészettudományi karok a maguk 100-120 ezres tandíjával. A legdrágább szakokról itt olvashatsz.Szűcs Dóra
eduline
