Így lehet bekerülni az egyetemre érettségi és tanulás nélkül

Furcsa ötlettel állt elő egy romániai egyetem: a jászvásári Apollonia University azokat a felvételizőket célozza meg, akiknek idén nem sikerült az érettségije. Ha bejutnak, két évet kapnak arra, hogy vizsgáik mellett az érettségire is felkészüljenek.

  • Eduline

Az ötlet Vasile Burlui rektortól származik, aki korábban az ország egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézményét, az iasi orvosi és gyógyszerészeti egyetemet vezette, írja a manna.ro. „Nem hiszem, hogy a gyerekeink hatvan százalékának nincsenek megfelelő intellektuális képességei. Meg kell adnunk nekik az esélyt, hogy bejussanak a rendszerbe” – nyilatkozta a rektor.

A 2011-es romániai érettségire jelentkező tanulók mindössze 44,47 százaléka vizsgázott sikeresen – ez azt jelenti, hogy tíz diák közül hatan elbukták az érettségit. A legjobban az északkelet-romániai Suceava megye szerepelt, ahol a diákok 65 százaléka vizsgázott sikeresen. Második helyen a magyarok által többségben lakott Hargita megye áll, ahol az eredményesen vizsgázók aránya elérte a 64 százalékot.

Itthon mindenkinek izgulnia kell - Romániában lesz, aki érettségi nélkül jut be az egyetemre
Stiller Ákos

A másik véglet a nyugat-romániai Krassó-Szörény megye, ahol az érettségizőknek csupán negyede ment át a próbán. Temes megyében a diákok egyharmada sem érte el az elfogadható minimális osztályzatot, Arad megyében is mindössze 36 százalék szerepelt sikeresen. A siralmas érettségi eredményekről itt olvashatsz.

A jelenlegi romániai törvények – a magyarországihoz hasonlóan – nem engedik meg, hogy valaki érettségi nélkül egyetemre felvételizzen, ezért a tanügyminiszter vissza is vonhatja az akkreditációt a magénkézben lévő felsőoktatási intézménytől. Az Apollonián jelenleg két kar, fogorvosi és kommunikációs működik, ez utóbbi nem rendelkezik akkreditációval.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.