2013-tól katonai alapismeretekből is lehet majd érettségizni

Katonai alapismeretek tárgyból is lehetne emelt szinten érettségi vizsgát tenni, első alkalommal a 2012/2013-as tanév május-júniusi vizsgaidőszakában - többek között ezt tartalmazza az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendelet tervezett módosítása.

  • Eduline
A kormany.hu oldalon közzétett tervezet szerint - amelyet július 29-ig lehet véleményezni - a katonai alapismeretek választható közismereti vizsgatárgy a felvételi eljárás során figyelembe vehető, így ebből a tárgyból emelt szinten is biztosítani kell az érettségi vizsgáztatás lehetőségét. Erre első alkalommal a 2012/2013-as tanév tavaszi érettségi időszakában nyílna a diákoknak lehetőségük. A 2011-es középszintű katonai alapismeretek vizsga feladatlapját és megoldását itt nézheted meg.

A jelenleg egyeztetés alatt álló rendelet tervezett módosításának másik célja, hogy a következő érettségi vizsgaidőszaktól kezdve a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az érettségi vizsga helyszíneként kijelölt intézmény térítésmentesen biztosítsa a kormányhivatal részére. 

2012/2013-tól katonai alapismeretekből is lehet majd érettségizni
Túry Gergely

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló kormányrendelet is változna, eszerint azt a hallgatót, aki külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU kék kártyával) rendelkező "harmadik országbeli" állampolgár, a fizetendő díjak és a kapott támogatások tekintetében azonos jogok illetik meg, illetve azonos kötelezettségek terhelik, mint a felsőoktatásban részt vevő magyar állampolgárságú hallgatót.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.