Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Komoly gazdasági és társadalmi gondokat okoz Romániában, hogy az idei érettségi vizsgák katasztrofálisan végződtek, az egyetemekre például kevesen jelentkeznek, a költségvetésnek pedig jelentős többletkiadással kell számolnia - írták a szerdai romániai napilapok.

Országos szinten a diákok több mint fele megbukott, az oktatási minisztérium szerint a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb eredmény. Az érettségire jelentkező tanulók mindössze 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Több olyan oktatási intézmény is volt, amelyben egyetlen diák sem ment át - erről bővebben itt olvashatsz.
A romániai sajtóban napok óta látnak napvilágot a felelősöket firtató cikkek. Egyes vélemények szerint a lesújtó eredmény egyik fő oka, hogy a román oktatási minisztérium az idén drákói szigort alkalmazva szervezte meg az érettségit.
Zéró toleranciát hirdettek a csalók, a puskázók számára
, és számos iskolában kamerákat helyeztek el a vizsgatermekben. Az idén több mint hatszáz, csaláson tetten ért diákot zártak ki a vizsgáról, kétszer többet, mint tavaly. Egyes tanárok szerint a tételek túl nehezek voltak.
Ez utóbbit sokan annak tulajdonítják, hogy az elmúlt húsz évben szinte valamennyi miniszter futószalagon hajtotta végre saját reformját. Legutóbb tavaly fogadta el a parlament az új oktatási törvényt, amely januártól lépett életbe.
Kommentátorok felhívták a figyelmet arra is, hogy a diákok nagy része lényegében "idomult" ahhoz az elterjedt szemlélethez, miszerint eddig könnyen lehetett érettségi bizonyítványt vagy diplomát szerezni, minden "csak" kapcsolat és pénz kérdése volt. Daniel Funeriu oktatási miniszter részben erre is utalt, amikor a napokban úgy fogalmazott: a mostani érettségi eredmények hűen tükrözik a román közoktatás és a társadalom mai állapotát.
Egymilliárd eurós veszteséget okoztak Romániának a bukott diákok
A bukaresti Új Magyar Szó szerdai számában úgy véli: a 118 ezer megbukott fiatal jelentős része feltehetően rendkívül nehezen helyezkedik majd el a hivatalos munkaerőpiacon, ahol az állások elfoglalásához többnyire vagy felsőfokú végzettséget, vagy valamilyen szakosítást követelnek meg. Szakértőket idézve a lap azt írja: az érettségi nélkül maradók "ágyútöltelékként" szolgálnak majd a feketegazdaság számára. Kiszolgáltatott helyzetükkel várhatóan főleg a fafeldolgozás terén, a textiliparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban élnek majd vissza.
Milyen állást lehet találni diploma nélkül? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A kudarcos érettségi nyomán kialakult helyzetben növekedhet az alacsony szintű hozzáadott értéket képviselő termékek részaránya a gazdaság egészében. Több tízezerrel növekszik majd azoknak száma, akiknek az állam munkanélküli segélyt kényszerül fizetni - vélik a szakemberek.
A lap szerint Romániában most húszezerrel több állami egyetemi hely van, mint ahány tizenkettedikesnek sikerült az idei érettségi vizsgája, ezért az egyetemek "akut diákhiánnyal" küzdhetnek a következő tanévben. A felsőoktatási intézmények úgy próbálják a helyeket betölteni, hogy ősszel újabb felvételit hirdetnek a pótérettségi után.
A Ziarul Financiar egyik felmérése szerint hozzávetőlegesen egymilliárd eurós veszteséget jelent az ország számára a mintegy száztízezer elbukott érettségiző. Ennyit tesznek ki ugyanis az oktatáshoz kötődő költségek, köztük például a beiskolázási díjak, a fizetések utáni adók, az egyetemistákhoz kapcsolható fogyasztási bevételek. Az állam az elmúlt négy évben mintegy 480 millió eurót költött az idei érettségizők oktatására és a vizsga megszervezésére, így a 44,47 százalékos sikerarány további 240 millió eurós veszteséget jelent.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).