Egymilliárd eurót bukott Románia a siralmas eredményű érettségi miatt

Komoly gazdasági és társadalmi gondokat okoz Romániában, hogy az idei érettségi vizsgák katasztrofálisan végződtek, az egyetemekre például kevesen jelentkeznek, a költségvetésnek pedig jelentős többletkiadással kell számolnia - írták a szerdai romániai napilapok.

  • Eduline
Több az egyetemi hely, mint a diák
Túry Gergely

Országos szinten a diákok több mint fele megbukott, az oktatási minisztérium szerint a rendszerváltás óta most volt a leggyengébb eredmény. Az érettségire jelentkező tanulók mindössze 44,47 százaléka vizsgázott sikerrel. Több olyan oktatási intézmény is volt, amelyben egyetlen diák sem ment át - erről bővebben itt olvashatsz.

 

A romániai sajtóban napok óta látnak napvilágot a felelősöket firtató cikkek. Egyes vélemények szerint a lesújtó eredmény egyik fő oka, hogy a román oktatási minisztérium az idén drákói szigort alkalmazva szervezte meg az érettségit. Zéró toleranciát hirdettek a csalók, a puskázók számára, és számos iskolában kamerákat helyeztek el a vizsgatermekben. Az idén több mint hatszáz, csaláson tetten ért diákot zártak ki a vizsgáról, kétszer többet, mint tavaly. Egyes tanárok szerint a tételek túl nehezek voltak. 

 

Ez utóbbit sokan annak tulajdonítják, hogy az elmúlt húsz évben szinte valamennyi miniszter futószalagon hajtotta végre saját reformját. Legutóbb tavaly fogadta el a parlament az új oktatási törvényt, amely januártól lépett életbe.

Kommentátorok felhívták a figyelmet arra is, hogy a diákok nagy része lényegében "idomult" ahhoz az elterjedt szemlélethez, miszerint eddig könnyen lehetett érettségi bizonyítványt vagy diplomát szerezni, minden "csak" kapcsolat és pénz kérdése volt. Daniel Funeriu oktatási miniszter részben erre is utalt, amikor a napokban úgy fogalmazott: a mostani érettségi eredmények hűen tükrözik a román közoktatás és a társadalom mai állapotát.

Egymilliárd eurós veszteséget okoztak Romániának a bukott diákok

 

A bukaresti Új Magyar Szó szerdai számában úgy véli: a 118 ezer megbukott fiatal jelentős része feltehetően rendkívül nehezen helyezkedik majd el a hivatalos munkaerőpiacon, ahol az állások elfoglalásához többnyire vagy felsőfokú végzettséget, vagy valamilyen szakosítást követelnek meg. Szakértőket idézve a lap azt írja: az érettségi nélkül maradók "ágyútöltelékként" szolgálnak majd a feketegazdaság számára. Kiszolgáltatott helyzetükkel várhatóan főleg a fafeldolgozás terén, a textiliparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban élnek majd vissza. Milyen állást lehet találni diploma nélkül? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

A kudarcos érettségi nyomán kialakult helyzetben növekedhet az alacsony szintű hozzáadott értéket képviselő termékek részaránya a gazdaság egészében. Több tízezerrel növekszik majd azoknak száma, akiknek az állam munkanélküli segélyt kényszerül fizetni - vélik a szakemberek. 

 

A lap szerint Romániában most húszezerrel több állami egyetemi hely van, mint ahány tizenkettedikesnek sikerült az idei érettségi vizsgája, ezért az egyetemek "akut diákhiánnyal" küzdhetnek a következő tanévben. A felsőoktatási intézmények úgy próbálják a helyeket betölteni, hogy ősszel újabb felvételit hirdetnek a pótérettségi után.

 

A Ziarul Financiar egyik felmérése szerint hozzávetőlegesen egymilliárd eurós veszteséget jelent az ország számára a mintegy száztízezer elbukott érettségiző. Ennyit tesznek ki ugyanis az oktatáshoz kötődő költségek, köztük például a beiskolázási díjak, a fizetések utáni adók, az egyetemistákhoz kapcsolható fogyasztási bevételek. Az állam az elmúlt négy évben mintegy 480 millió eurót költött az idei érettségizők oktatására és a vizsga megszervezésére, így a 44,47 százalékos sikerarány további 240 millió eurós veszteséget jelent.

MTI 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.