Milyenek lesznek a 2011-es ponthatárok a legnépszerűbb műszaki szakokon?

Gépészmérnök, műszaki menedzser, villamos- és építőmérnök: 2011-ben ezekre a műszaki alapszakokra jelentkezett a legtöbb diák. A legnépszerűbb egyetemeken és főiskolákon valószínűleg idén is jóval 270 fölött húzzák majd meg a ponthatárokat, az államilag finanszírozott hallgatói helyek száma azonban – szemben a bölcsész-, a társadalomtudományi és a gazdasági képzésekkel – nem csökken.

  • Eduline

Február 15-ig több mint 6700 diák jelentkezett gépészmérnök alapszakra – nekik 2010-ben legalább 251 pontot kellett volna összegyűjteniük, ennyivel lehetett bekerülni a Dunaújvárosi Főiskolára. A legmagasabb ponthatárokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Karán (a korábbi Budapesti Műszaki Főiskolán) húzták meg: a BME-n 372, az Óbudai Egyetemen 299 pont alatt senkit nem vettek fel. Ennél jóval kevesebb ponttal is be lehetett kerülni a vidéki egyetemek és főiskolák gépészmérnöki képzésére: a debreceni, a gödöllői és a miskolci egyetemet, valamint a Nyíregyházi Főiskolát és a veszprémi Pannon Egyetemet választó felvételizőknek 252 pontot kellett szerezniük.

Hajtányverseny a Szabadság hídon. Évről évre tarolnak a műszakisok
MTI

Műszaki menedzser szakon sem voltak alacsonyabbak a 2010-es ponthatárok. A BME kivételével – ahol 369 volt a ponthatár – az összes egyetemre és főiskolára be lehetett kerülni 291 és 295 közötti összpontszámmal. Az építőmérnök képzést választó diákoknak is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen kellett a legtöbb, 345 pont, a Debreceni Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 294, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen pedig 295 pontot kellett összegyűjteni. A többi műszaki képzés 2010-es ponthatárait itt találod.

Képzés neveLegalacsonyabb ponthatárLegmagasabb ponthatár
biomérnöki318 (PE-MK)391 (BME-VBK)
építészmérnöki297 (SZE-MTK)375 (BME-ÉSZK)
építőmérnöki293 (EJF-M)345 (BME-ÉŐK)
gépészmérnöki251 (DF)372 (BME-GÉK)
had- és biztonságtechnikai mérnöki324 (ZMNE-BKMK, katonai)339 (ZMNE-BKMK, Budapest)
járműmérnöki-342 (BME-KSK)
közlekedésmérnöki251 (NYF-MMK)342 (BME-KSK)
mechatronikai mérnöki252 (DE-MK, NYME-FMK, PE-MK, SZE-MTK, SZIE-GÉK)435 (BME-GÉK)
műszaki menedzser291 (pl. SZTE-MK, SZIE-GK, ME-GÉK, DF)369 (BME-GTK)
villamosmérnöki200 (DE-TTK)370 (BME-VIK)

Műszaki rangsor: a legtöbben a BME-re és a győri egyetemre jelentkeznek

A műszaki képzésterület legtöbb jelentkezőt vonzó két intézménye évek óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara, valamint a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara. A bejutás a viszonylag alacsony hallgatói létszámmal működő bajai Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási Fakultása után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Karán, a Dunaújvárosi Főiskolán és a BME Építészmérnöki Karán volt a legnehezebb, ezekre a karokra az elsőhelyes jelentkezők nagyjából negyedét-harmadát vették fel.

A felvett hallgatók pontszámának átlaga öt műszaki karon négyszáz fölötti volt, az élmezőnyt a hét BME-kar alkotja. A nyelvvizsgával felvettek arányát tekintve is a BME vezet, hat karon kilencven százalékhoz közeli értékkel. A legjobb középiskolákból érkezők közül a legtöbben szintén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karain – BME-GÉK, BME-VBK, BME-KSK, BME-ÉŐK – tanulnak tovább.

Honéczy Barnabás/MTI

Az OTDK-teljesítmény alapján a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara, valamint a nemzetvédelmi egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kara áll a dobogón, de csak kevéssel marad el mögöttük a BME-VBK, valamint a BME-ÉSZK. A legtöbb PhD-hallgató a ZMNE-BMKM-n és a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán tanul.

Az oktatói kiválóság összesített rangsorának élén a Pannon Egyetem Mérnöki Kara és a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara áll, megelőzve a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karát. A PhD-fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya a BME három karán a legmagasabb, a kandidátusok a ME-MFK és a NYME-EMK oktatói között, míg az akadémiai doktorok aránya a BME-VBK-n és a PE-MK-n a legmagasabb. Az egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma alapján összeálló rangsor éllovasai az összesített lista élmezőnybe tartozó karok közül kerültek ki, a listát a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara és a Pannon Egyetem Mérnöki Kara vezeti. A teljes rangsort itt nézheted meg.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.