Felvételi 2011: milyenek lesznek a ponthatárok a gazdasági szakokon?

Ezerháromszázzal kevesebb hallgatót vehetnek fel gazdasági szakokra az egyetemek és főiskolák idén, mint 2010-ben. Valószínűleg kemény harc lesz az államilag finanszírozott helyekért, a legnépszerűbb alapszak ugyanis ismét a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus és vendéglátás, valamint a pénzügy és számvitel.

  • Eduline

2010-ben taroltak, 2011-ben azonban rosszul járnak a gazdasági képzéseket indító egyetemek és főiskolák: a bölcsészet- és társadalomtudományi karokhoz hasonlóan a gazdaságtudományi karokon is jóval kevesebb lesz szeptemberben az elsőéves hallgató, mint tavaly. A pontszámok nagy valószínűséggel ismét magasak lesznek, a top szakok ugyanis idén sem veszítettek népszerűségükből. Melyik képzési területen lehet több hallgatót felvenni, mint 2010-ben? A felvételi keretszámokról itt olvashatsz.
Kemény harcra számíthatnak a gazdasági szakokra felvételizők
Túry Gergely

Turizmus, gazdálkodás és pénzügy

Február 15-ig több mint 13 ezer diák jelentkezett gazdálkodási és menedzsment szakra – nekik tavaly még a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett volna összegyűjteniük. Az államilag finanszírozott helyhez a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb pont: az angol nyelvű képzéshez 445, a magyar nyelvűhöz 453. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 pont alatt nem vett fel hallgatókat.

A turizmus és vendéglátást választó diákok is a Corvinus képzésére juthattak be a legnehezebben: 2010-ben 446 volt a ponthatár. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontra (angol nyelvű képzés: 396), a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (amely idén már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola része) pedig 409 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.

Alapszak neveLegalacsonyabb ponthatár (államilag finanszírozott, nappali)Legmagasabb ponthatár (államilag finanszírozott, nappali)
Alkalmazott közgazdaságtan403 (PE-GTK, PTE-KTK)447 (BCE-KTK)
Emberi erőforrások403 (EKF-GTK)410 (BGF-PSZK-BP)
Gazdálkodási és menedzsment342 (NYME-KTK, német nyelven)453 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Gazdaságelemzés436 (BCE-KTK)436 (BCE-KTK)
Kereskedelem és marketing403 (BGF-KVIK, angol nyelven)453 (BCE-GTK)
Közszolgálati369 (ÁVF)433 (BCE-KTK)
Nemzetközi gazdálkodás345 (BGF-KKK, francia nyelven)462 (BCE-GTK, magyar nyelven)
Pénzügy és gazdálkodás375 (BGF-PSZK-BP, angol nyelven)448 (BCE-GTK)
Turizmus-vendéglátás394 (EKF-GTK)446 (BCE-GTK)

A 2011-es rangsor: a Corvinus áll az élen

Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb gazdasági képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló Corvinus eredménye nem meglepő: az egyetem a 2009-es és a 2010-es Felvi-rangsorban is a legjobb minősítést kapta, két egyetemi karral is szerepel az első tízben.

A Debreceni Egyetem gazdasági kara azonban több helyet javított az elmúlt években: míg 2009-ben „csupán” a hetedik volt a rangsorban, 2010-ben már a negyedik, idén pedig a második lett. Ugyancsak nagy nyertes a Zsigmond Király Főiskola, a Kaposvári Egyetem, valamint a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - ez utóbbi a 2009-es tizedik helyhez képest idén az ötödiket szerezte meg. A teljes rangsort - képzési területekre lebontva és összesítve - itt nézheted meg.
RangIntézményRang a hallgatók kiválósága alapjánRang az oktatók kiválósága alapján
1.Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar1.4.
2.Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar5.3.
3.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar2.8.
4.Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar9.2.
5.Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar7.5.
6.Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar12.1.
7.Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar6.17.
7.Zsigmond Király Főiskola16.7.
9.Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar14.11.
9.Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar3.22.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.