Ezerháromszázzal kevesebb hallgatót vehetnek fel gazdasági szakokra az egyetemek és főiskolák idén, mint 2010-ben. Valószínűleg kemény harc lesz az államilag finanszírozott helyekért, a legnépszerűbb alapszak ugyanis ismét a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus és vendéglátás, valamint a pénzügy és számvitel.
2010-ben taroltak, 2011-ben azonban rosszul járnak a gazdasági képzéseket indító egyetemek és főiskolák: a bölcsészet- és társadalomtudományi karokhoz hasonlóan a gazdaságtudományi karokon is jóval kevesebb lesz szeptemberben az elsőéves hallgató, mint tavaly. A pontszámok nagy valószínűséggel ismét magasak lesznek, a top szakok ugyanis idén sem veszítettek népszerűségükből.
Melyik képzési területen lehet több hallgatót felvenni, mint 2010-ben? A felvételi keretszámokról itt olvashatsz.
Turizmus, gazdálkodás és pénzügy
Február 15-ig több mint 13 ezer diák jelentkezett gazdálkodási és menedzsment szakra – nekik tavaly még a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett volna összegyűjteniük. Az államilag finanszírozott helyhez a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legtöbb pont: az angol nyelvű képzéshez 445, a magyar nyelvűhöz 453. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 437, a Szegedi Tudományegyetem pedig 412 pont alatt nem vett fel hallgatókat.
A turizmus és vendéglátást választó diákok is a Corvinus képzésére juthattak be a legnehezebben: 2010-ben 446 volt a ponthatár. A Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontra (angol nyelvű képzés: 396), a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (amely idén már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola része) pedig 409 pontra volt szükségük a jelentkezőknek.
| Alapszak neve | Legalacsonyabb ponthatár (államilag finanszírozott, nappali) | Legmagasabb ponthatár (államilag finanszírozott, nappali) |
| Alkalmazott közgazdaságtan | 403 (PE-GTK, PTE-KTK) | 447 (BCE-KTK) |
| Emberi erőforrások | 403 (EKF-GTK) | 410 (BGF-PSZK-BP) |
| Gazdálkodási és menedzsment | 342 (NYME-KTK, német nyelven) | 453 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Gazdaságelemzés | 436 (BCE-KTK) | 436 (BCE-KTK) |
| Kereskedelem és marketing | 403 (BGF-KVIK, angol nyelven) | 453 (BCE-GTK) |
| Közszolgálati | 369 (ÁVF) | 433 (BCE-KTK) |
| Nemzetközi gazdálkodás | 345 (BGF-KKK, francia nyelven) | 462 (BCE-GTK, magyar nyelven) |
| Pénzügy és gazdálkodás | 375 (BGF-PSZK-BP, angol nyelven) | 448 (BCE-GTK) |
| Turizmus-vendéglátás | 394 (EKF-GTK) | 446 (BCE-GTK) |
A 2011-es rangsor: a Corvinus áll az élen
Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb gazdasági képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló Corvinus eredménye nem meglepő: az egyetem a 2009-es és a 2010-es Felvi-rangsorban is a legjobb minősítést kapta, két egyetemi karral is szerepel az első tízben.
A Debreceni Egyetem gazdasági kara azonban több helyet javított az elmúlt években: míg 2009-ben „csupán” a hetedik volt a rangsorban, 2010-ben már a negyedik, idén pedig a második lett. Ugyancsak nagy nyertes a Zsigmond Király Főiskola, a Kaposvári Egyetem, valamint a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - ez utóbbi a 2009-es tizedik helyhez képest idén az ötödiket szerezte meg.
A teljes rangsort - képzési területekre lebontva és összesítve - itt nézheted meg.
| Rang | Intézmény | Rang a hallgatók kiválósága alapján | Rang az oktatók kiválósága alapján |
| 1. | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar | 1. | 4. |
| 2. | Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar | 5. | 3. |
| 3. | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar | 2. | 8. |
| 4. | Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar | 9. | 2. |
| 5. | Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar | 7. | 5. |
| 6. | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar | 12. | 1. |
| 7. | Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar | 6. | 17. |
| 7. | Zsigmond Király Főiskola | 16. | 7. |
| 9. | Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar | 14. | 11. |
| 9. | Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar | 3. | 22. |
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
