Június 14-én kezdődnek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák: a középszintű töriérettségi témaköreit a vizsgát szervező középiskolák állítják össze, a tételsornak 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelmi témákat, legalább 50 százalékban pedig a 19. és 20. századi történelemhez kapcsolódó kérdéseket kell tartalmaznia.
| Itt találjátok az eduline olvasói által feltöltött, nem garantált minőségű kidolgozott tételeket történelemből:Érettségi tételek 1.Érettségi tételek 2.Érettségi tételek 3. |
A középiskolák legfeljebb húsz-huszonöt tételt határozhatnak meg, témakörönként maximum hármat-négyet. Ezeknek a pontos címét azonban csak a szóbelin ismerhetik meg a vizsgázók, az intézményeknek csak a résztémákat kell nyilvánosságra hozniuk.
Az emelt szintű történelmi témaköröket itt találod. A szóbeli vizsga témaköreiGazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
Népesség, település, életmódEgyén, közösség, társadalomModern demokráciák működésePolitikai intézmények, eszmék, ideológiákNemzetközi konfliktusok és együttműködésSzabad témakör (például helytörténet vagy nemzetiségek)Értékelés
A szóbeli tételek értékelési útmutatóit a vizsgabizottságot működtető intézmény készíti el a következő szempontok alapján:A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése: 12 pontTájékozódás térben és időben: 6 pontA szaknyelv alkalmazása: 6 pontForrások használata és értékelése: 12 pontAz eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása: 18 pontVilágosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége: 6 pontÖsszesen: 60 pontedulineAz a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
