Kidolgozott érettségi tételek történelemből - középszintű szóbelire

Június 14-én kezdődnek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák: a középszintű töriérettségi témaköreit a vizsgát szervező középiskolák állítják össze, a tételsornak 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelmi témákat, legalább 50 százalékban pedig a 19. és 20. századi történelemhez kapcsolódó kérdéseket kell tartalmaznia.

  • Eduline
Itt találjátok az eduline olvasói által feltöltött, nem garantált minőségű kidolgozott tételeket történelemből:

Érettségi tételek 1.

Érettségi tételek 2.

Érettségi tételek 3.

A középiskolák legfeljebb húsz-huszonöt tételt határozhatnak meg, témakörönként maximum hármat-négyet. Ezeknek a pontos címét azonban csak a szóbelin ismerhetik meg a vizsgázók, az intézményeknek csak a résztémákat kell nyilvánosságra hozniuk.

Az emelt szintű történelmi témaköröket itt találod.

A szóbeli vizsga témakörei

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

Népesség, település, életmód

Egyén, közösség, társadalom

Modern demokráciák működése

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Szabad témakör (például helytörténet vagy nemzetiségek)

Értékelés

A szóbeli tételek értékelési útmutatóit a vizsgabizottságot működtető intézmény készíti el a következő szempontok alapján:

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése: 12 pont

Tájékozódás térben és időben: 6 pont

A szaknyelv alkalmazása: 6 pont

Források használata és értékelése: 12 pont

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása: 18 pont

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége: 6 pont

Összesen: 60 ponteduline

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna