Kidolgozott érettségi tételek történelemből - középszintű szóbelire

Június 14-én kezdődnek a középszintű szóbeli érettségi vizsgák: a középszintű töriérettségi témaköreit a vizsgát szervező középiskolák állítják össze, a tételsornak 60 százalékban magyar, 40 százalékban egyetemes történelmi témákat, legalább 50 százalékban pedig a 19. és 20. századi történelemhez kapcsolódó kérdéseket kell tartalmaznia.

  • Eduline
Itt találjátok az eduline olvasói által feltöltött, nem garantált minőségű kidolgozott tételeket történelemből:

Érettségi tételek 1.

Érettségi tételek 2.

Érettségi tételek 3.

A középiskolák legfeljebb húsz-huszonöt tételt határozhatnak meg, témakörönként maximum hármat-négyet. Ezeknek a pontos címét azonban csak a szóbelin ismerhetik meg a vizsgázók, az intézményeknek csak a résztémákat kell nyilvánosságra hozniuk.

Az emelt szintű történelmi témaköröket itt találod.

A szóbeli vizsga témakörei

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

Népesség, település, életmód

Egyén, közösség, társadalom

Modern demokráciák működése

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

Szabad témakör (például helytörténet vagy nemzetiségek)

Értékelés

A szóbeli tételek értékelési útmutatóit a vizsgabizottságot működtető intézmény készíti el a következő szempontok alapján:

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése: 12 pont

Tájékozódás térben és időben: 6 pont

A szaknyelv alkalmazása: 6 pont

Források használata és értékelése: 12 pont

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása: 18 pont

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége: 6 pont

Összesen: 60 ponteduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.