Az idei középszintű történelemérettségin a választható esszékérdések között szerepelt a jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király. A hvg.hu történelemtanárokat kérdezett arról, szerencsés-e bő egy héttel az új alkotmány aláírása után az alkotmányozást is bevonni az érettségibe.
Muhi csata, második világháború, ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma, az Egyesült Államok történelme: az idei középszintű történelemérettségi első - egyszerű, rövid választ igénylő - részében ezek a témák is felbukkantak. A szöveges, kifejtendő esszéfeladatok között a jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, az alkotmány és Mátyás király szerepelt.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a hvg.hu-nak elmondta: az alkotmányokra (a rendszerváltás előtti és az 1989-ben módosított Alkotmányra – a szerk.) vonatkozó kérdés bár jogszerű volt, mégsem szerencsés idén az új alkotmány miatt - a jelenlegi átmeneti helyzetben - az érettségiben szerepeltetni.
A Történelemtanárok Egylete az illetékesektől már korábban megkérdezte, hogy tervezik-e az alkotmányozást bevenni az idei érettségibe. Akkor ezt a választ kapták: „A ma hatályos érettségi követelmények (2005-ös érettségi követelmények) két témakörben is lehetővé teszik az alkotmányról való kérdezést, az egyik a 12.1. alapvető állampolgári ismeretek, a másik a 12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.”
Hogy mégis miért gondolja az egylet elnöke, hogy szerencsésebb lett volna csak két-három év múlva elővenni egy ilyen feladatot az érettségin, elolvashatod a hvg.hu-n.
eduline
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
