Nyolckor kezdődik a matekérettségi: több mint 92 ezren vizsgáznak

A matematika írásbelikkel folytatódnak ma reggel 8 órakor a tavaszi érettségi vizsgák. Középszinten 89 ezren, emelt szinten 2900-an vizsgáznak.

  • Eduline
A középszintű matekérettségi első felének nem hivatalos megoldását itt nézhetitek meg, a második rész megoldásait pedig itt találjátok.
Az eduline-on minden fontos infót megtalálsz a matekérettségiről: kövesd percről percre az eseményeket, a vizsga után pedig nézd meg a középszintű feladatsort és a nem hivatalos megoldásokat!

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint matematikából középszinten 1.265 helyszínen 89.678 diák, emelt szinten 55 helyszínen 2.961 tanuló tesz érettségi vizsgát. Középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol és német nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

A matematika középszintű írásbelije 180 percig tart. A vizsgázó először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldja meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Milyen feladatok lesznek az idei középszintű matekérettségin? A szaktanárok véleményéről és a legfontosabb tudnivalókról itt olvashatsz.

A hétfői magyarérettségi: kedden a matekkal folytatódnak az írásbelik
Gáspár Gábor

Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, ezek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik. Egyik része három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből állnak. A másik rész három, egyenként 17 pontos feladatból áll, ezekből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika emelt szintű írásbelije 240 percig tart és két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az I. részfeladatsor négy, a II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból áll. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.

Vizsgázónként megengedett segédeszköz (közép- és emelt szinten is) a függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), a szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, a körző, a vonalzó és a szögmérő, melyekről a vizsgázó gondoskodik. Ezeket az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhetik. Az éretteségin használható legális puskák pontos listáját itt találod.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.