Magyarérettségi: túl könnyűek voltak a feladatok?

Némileg könnyebb volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga az előző évekhez képest, ami nem biztos, hogy szerencsés - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek.

  • Eduline

Ha a PISA szövegértési felmérések elvárásainak megfelelően a diákok szövegértési kompetenciáját akarják fejleszteni és mérni, akkor nem helyes, hogy könnyebb és egyoldalúbb szövegértési feladattípusok szerepelnek az érettségin, ahogy ezúttal történt - tette hozzá. Az idei szövegértési feladatok korrektek, könnyűek, és egy kicsit elmaradnak attól a nehézségi foktól, amelyet egy PISA-típusú kompetenciamérés el szokott várni. Az idei feladat-összeállításban a 2005 óta érvényben lévő érettségi modernizációs törekvései háttérbe szorulnak - összegezte Arató László.

A középszintű magyarérettségi szövegértési feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találod.

MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

Az ME elnöke szerint a szövegértés, illetve a kommunikációs és érvelési készségek mérése az idei érettségin háttérbe szorult. Példaként hozta fel erre, hogy egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről kellett érvelni, ugyanakkor ez a feladat nem volt alkalmas az érvelési képesség mérésére, mert ebben az esetben nem volt mi mellett érvelni, ez a feladat legfeljebb az "elmélkedésre" volt alkalmas - hívta fel a figyelmet.

Nagy költők "nem nagyon nagy versei"

Meglátása szerint Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának kiválasztása találó, jól elemezhető, ám maga a mű egy kicsit hosszú, elolvasása több időt vesz igénybe. Az elemzés megadott szempontja azonban "nem biztos, hogy telitalálat" - fogalmazott. Ugyanis azt kellett elemezni a vizsgán, hogy az elbeszélő mennyire azonosul a főhősével, viszont inkább azt lehetett volna megkérdezni, hogy az árva, állami gondozott gyermek kiszolgáltatottságának érzése és az arra adott reakció hogyan alakul a műben - vélekedett, hozzátéve: ez a novella ugyanis arról szól, hogy az árva gyermek annak ellenére visszatér nevelőszülőihez, hogy gorombán, durván bánnak vele.

A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találod.

Az idei érettségi egy kicsit abban is eltér az előzőektől, hogy most csak a legnagyobb szerzőktől választottak elemzendő műveket, míg előzőleg tágabb volt a kör. Erre jó példa Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor álommal foglalkozó verseinek összehasonlítása - mondta.

Mint közölte, ez az összehasonlítás megoldható, és terjedelme, tematikai hasonlósága miatt is "lehet feladatuk a nem a legkiválóbbaknak is". A probléma ebben az esetben szerinte az, hogy ezek két nagy költő "nem nagyon nagy versei". Az összehasonlítás alapja azonban evidens, Csokonainál az álom a rekreáció eszköze, míg Petőfinél a vágy megfogalmazása és általában a fennálló dolgok ellentéte - mutatott rá.

Emelt szintű érettségi: nehéz volt a dolguk a vizsgázóknak

Az emelt szintű magyar vizsgával kapcsolatban Arató László megjegyezte: az meglehetősen nehéz, mert kifejezetten egy író vagy költő életművével kapcsolatban kérdez nagyon részletesen, illetve az is rendkívüli nehézséget jelent, hogy három óra alatt három szöveget kell megalkotniuk a diákoknak, szemben a középszintűvel, ahol csak egy szöveget kell írni. A gyakorlati írásbeliség kompetenciájának mérését, például egy beadvány megírását pedig nem emelt, hanem középszinten kellene számon kérni - állapította meg.

Az emelt szintű magyarérettségi feladatairól szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.