Érettségi 2011: itt vannak a tavalyi feladatsorok és megoldások

Jövő hétfőn a magyar írásbelivel kezdődnek a 2011-es tavaszi érettségi vizsgák: hogy könnyebben ellenőrizhesd, melyik témakört kell még átismételned, összegyűjtöttük a 2010-es középszintű feladatsorokat és megoldásokat magyarból, matematikából és történelemből.

  • Eduline
Itt találjátok a 2010-es tavaszi érettségi feladatlapjait

Magyar nyelv és irodalom feladatsor

Magyar nyelv és irodalom megoldókulcs

Matematika feladatsor

Matematika megoldókulcs

Történelem feladatsor

Történelem megoldókulcs

Magyarból középszintre 91 106-an, emelt szintre 1296-an jelentkeztek, a vizsgázók a két részből álló feladatlap kitöltésére idén is 240 percet kapnak, ennyi idő alatt kell megoldaniuk egy szövegértési és egy szövegalkotási feladatsort. A 2010-es emelt szintű feladatsort és megoldókulcsot itt találod.

Kedden matematikából középszinten 89 316-an, emelt szinten 2941-en érettségiznek: a középszintet választó diákoknak először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) kell megoldaniuk, de a feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszés szerint oszthatják meg az egyes kérdések között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. A II. feladatlap két részre oszlik: a II/A. rész három feladatot tartalmaz, amelyek egy vagy több kérdésből állnak. A II/B. rész három, egyenként 17 pontos példát tartalmaz, ezek közül kettőt kell megoldani.

Szerdán a történelemmel folytatódnak az írásbeli érettségik: a középszintű vizsgákra 85 087-en, az emelt szintűre 6201-en jelentkeztek: hat-hétszázan a magyar helyett az angol vagy a német nyelvű történelmi feladatlapot töltik ki.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.