Történelemérettségi: a rendszerváltás és a jobbágyság volt a legnépszerűbb

Könnyűnek tartják az idei középszintű történelemérettségi első, gyors kérdésekből álló részét az eduline által megkérdezett diákok. Többségük az emberi és állampolgári jogokról, valamint az Egyesült Államok történelméről szóló feladatnál veszített pontokat, a második rész témái közül a legtöbben a rendszerváltást és a jobbágyfelszabadítást választották.

  • Eduline

A muhi csata, a második világháború, az ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma és az Egyesült Államok történelme, az emberi és állampolgári jogok - többek között ezek a témák szerepeltek a középszintű történelemérettségi első részében. „Könnyű feladatsor volt, a legtöbb kérdés megválaszolásához még a történelmi atlaszt sem kellett elővenni. Legfeljebb az Egyesült Államok harmadik elnökének nevét és az állampolgári jogokról szóló kérdést ronthattam el” – mondta Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának végzőse.

Túry Gergely

Ágostházi Soma, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja is az Egyesült Államok berendezkedéséről szóló kérdést tartja a legnehezebbnek, a történelmi atlaszban szereplő adatok sokakat megtévesztettek. A középszintű történelemérettségi első részének feladatait és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásait itt nézhetitek meg.

Esszéfeladatok: rendszerváltás és jobbágyfelszabadítás a legnépszerűbb

Az eduline által megkérdezett érettségizők szerint a legtöbben a rendszerváltást és a jobbágyfelszabadítást választották a magyar történelmi témák közül. "Számítottunk arra, hogy lesz olyan kérdés az írásbelin, amely a rendszerváltásról szól majd, ezért nagyon sokan külön felkészültek ebből a korszakból. Ráadásul csak néhány hete vettük történelemórán, ezért még mindenki emlékezett a részletekre" - mondta Ágostházi Soma. Az egyetemes történelmi kérdések közül fele-fele arányban választották a művészettörténeti és a nemzetszocializmussal kapcsolatos kérdést. A diákok szerint a forrásszövegeket és az ábrákat jól lehetett használni, a hiányzó részletek közül többet a történelmi atlaszban is megtaláltak.

A középszintű történelemérettségi második részének feladatait és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásokat itt nézhetitek meg.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.