Könnyűnek tartják az idei középszintű történelemérettségi első, gyors kérdésekből álló részét az eduline által megkérdezett diákok. Többségük az emberi és állampolgári jogokról, valamint az Egyesült Államok történelméről szóló feladatnál veszített pontokat, a második rész témái közül a legtöbben a rendszerváltást és a jobbágyfelszabadítást választották.
A muhi csata, a második világháború, az ellenreformáció, Magyarország 18. századi társadalma és az Egyesült Államok történelme, az emberi és állampolgári jogok - többek között ezek a témák szerepeltek a középszintű történelemérettségi első részében. „Könnyű feladatsor volt, a legtöbb kérdés megválaszolásához még a történelmi atlaszt sem kellett elővenni. Legfeljebb az Egyesült Államok harmadik elnökének nevét és az állampolgári jogokról szóló kérdést ronthattam el” – mondta Kádár Balázs, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának végzőse.
Ágostházi Soma, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium diákja is az Egyesült Államok berendezkedéséről szóló kérdést tartja a legnehezebbnek, a történelmi atlaszban szereplő adatok sokakat megtévesztettek. A középszintű történelemérettségi első részének feladatait és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásait itt nézhetitek meg.
Esszéfeladatok: rendszerváltás és jobbágyfelszabadítás a legnépszerűbb
Az eduline által megkérdezett érettségizők szerint a legtöbben a rendszerváltást és a jobbágyfelszabadítást választották a magyar történelmi témák közül. "Számítottunk arra, hogy lesz olyan kérdés az írásbelin, amely a rendszerváltásról szól majd, ezért nagyon sokan külön felkészültek ebből a korszakból. Ráadásul csak néhány hete vettük történelemórán, ezért még mindenki emlékezett a részletekre" - mondta Ágostházi Soma. Az egyetemes történelmi kérdések közül fele-fele arányban választották a művészettörténeti és a nemzetszocializmussal kapcsolatos kérdést. A diákok szerint a forrásszövegeket és az ábrákat jól lehetett használni, a hiányzó részletek közül többet a történelmi atlaszban is megtaláltak.
A középszintű történelemérettségi második részének feladatait és a nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldásokat itt nézhetitek meg.edulineKitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
