Történelemérettségi: az alkotmány és a rendszerváltás is előkerül a feladatsorban

A jobbágyfelszabadítás, a rendszerváltás, a Kádár-korszak, az alkotmány és Mátyás király is szerepel az idei középszintű történelemérettségi esszéfeladatai között. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a témák valamivel nehezebbek, mint a tavalyiak.

  • Eduline

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. Két feladatsorból áll: egyszerű, rövid választ igénylő kérdésekből, valamint szöveges, kifejtendő feladatokból. Az időt a diákok tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is ők határozzák meg. A középszintű töriérettségi első részének kérdéseiről bővebben itt olvashatsz - a muhi csatáról, a második világháborúról és az Egyesült Államok történelméről is kérdezik a vizsgázókat.

Az eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a diákoknak nagy része a hosszabb esszéfeladatok közül valószínűleg a jobbágyfelszabadítás témakörét választja majd, erről ugyanis hosszabban lehet írni. A rendszerváltással foglalkozó kérdés azonban sokaknak gondot okozhat, több középiskolában ugyanis nem jutnak el idáig a tananyagban, ahogy a Kádár-viccekkel sem mindenki tud majd mit kezdeni.

Meglepő, hogy egy művelődéstörténeti-művészettörténeti feladatot is lehet választani a középszintű írásbeli második felében, illetve hogy két, egymáshoz közel álló téma - a reformkor és az 1848-as események - is szerepel a feladatsorban.

A történelemérettségiről itt minden fontos infót megtalálsz - kövesd az eseményeket percről percre.
Túry Gergely

A kettest minden évben könnyű megszerezni

Az eduline által megkérdezett történelemtanárok korábban úgy nyilatkoztak, hogy a rövid választ igénylő feladatokkal általában a leggyengébben tanuló végzősök is megszereznek 18-22 pontot, ami már önmagában elég a ketteshez. „Az érettségizők a feleletválasztós, illetve az igaz-hamis feladatok megoldásában a legeredményesebbek” – mondta Edényi László történelemtanár, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. Mire érdemes odafigyelni az esszéfeladatok megoldásakor? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

„Nagyon sok iskolában nem tudják befejezni a tananyagot, amely tulajdonképpen napjainkig tart, ezért sokan félnek a XX. század második felét felölelő feladatoktól” – tette hozzá. Tapasztalatai szerint a választható esszéfeladatnál a középiskolások rendszerint a közelmúltban tanult ismeretekre építő témákat választják, de a döntésük attól is függ, hogy a történelmi atlasz kronológiájában találnak-e részletes adatokat, illetve jól használható forrásszöveget kapnak-e. 

„A középszintű érettségi alapvetően kompetenciaközpontú, tehát főleg a források, segédanyagok értelmezésére épít, de természetesen a feltett kérdésre kell összpontosítani, térben és időben el kell helyezni az eseményeket, használni kell a szakkifejezéseket, ismerni kell és fel kell tárni az összefüggéseket, néhány adattal, tárgyi ismerettel érdemes színesíteni a tartalmat, és logikusan, helyes nyelvezettel, szabatosan kell fogalmazni” – magyarázta Edényi László.

Történelemből középszinten 1 276 helyszínen 86 396 tanuló, emelt szinten 106 helyszínen 6 265 diák érettségizik. Töriből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol és szerb nyelven is tesznek érettségi vizsgát.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.