Hogyan változik a felvételi pontszámítás 2012-től?

2012-től ismét változik a felvételi pontszámítás rendszere: a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok kiszámításakor.

  • Eduline
Eddig a végzős diákok dönthették el, hogy a négy kötelező tantárgy – a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv – mellett melyik tárgy év végi jegyét adják hozzá a felvételi pontszámukhoz. 2012-től azonban a kormány márciusban elfogadott rendelete alapján legalább egy természettudományos tárgy eredményét is figyelembe kell venni.

Fizika, kémia, földrajz, biológia és természettudomány közül választhatnak majd az idén tizenegyedik évfolyamba járó középiskolások, vagyis már most bele kell húzniuk a tanulásba, hiszen a tizenkettedik mellett a tizenegyedik év végén kapott érdemjegyet is felvételi pontokra kell váltaniuk. Hogyan változik idén a pontszámítás? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Ponthatárhúzás 2010-ben: megint változik a pontszámítás rendszere

Több pont jár majd az emelt szintű érettségiért

A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz plusz pontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2010-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire. Melyik szakon volt a legmagasabb a ponthatár 2010-ben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az emelt szintű érettségiért adható többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy mivel legfeljebb két emelt szintű érettségiért lehet többletpontot bezsebelni, azokkal meg lehet szerezni a maximális többletpontot.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.