Hogyan változik a felvételi pontszámítás 2012-től?

2012-től ismét változik a felvételi pontszámítás rendszere: a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy természettudományos tantárgy eredményeit is figyelembe kell venni a tanulmányi pontok kiszámításakor.

  • Eduline
Eddig a végzős diákok dönthették el, hogy a négy kötelező tantárgy – a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv – mellett melyik tárgy év végi jegyét adják hozzá a felvételi pontszámukhoz. 2012-től azonban a kormány márciusban elfogadott rendelete alapján legalább egy természettudományos tárgy eredményét is figyelembe kell venni.

Fizika, kémia, földrajz, biológia és természettudomány közül választhatnak majd az idén tizenegyedik évfolyamba járó középiskolások, vagyis már most bele kell húzniuk a tanulásba, hiszen a tizenkettedik mellett a tizenegyedik év végén kapott érdemjegyet is felvételi pontokra kell váltaniuk. Hogyan változik idén a pontszámítás? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Ponthatárhúzás 2010-ben: megint változik a pontszámítás rendszere

Több pont jár majd az emelt szintű érettségiért

A többletpontok rendszere is változik, az eddigi nyolcvan helyett száz plusz pontot lehet majd szerezni. Ez azt jelenti, hogy nem 400+80, hanem 400+100 lesz a maximális pontszám - igaz, 2010-ben egyetlen alap- vagy osztatlan szakhoz sem volt szükség ennyire. Melyik szakon volt a legmagasabb a ponthatár 2010-ben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az emelt szintű érettségiért adható többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy mivel legfeljebb két emelt szintű érettségiért lehet többletpontot bezsebelni, azokkal meg lehet szerezni a maximális többletpontot.

eduline
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.