Február 23-án lejár a határidő: eddig kell hitelesíteni a jelentkezéseket

A felsőoktatási intézményekbe elektronikusan jelentkezőkre a keddi határidő után is vár egy fontos teendő: aki ezt még nem tette meg, annak február 23-ig hitelesítenie kell a jelentkezését. Tavaly a mintegy 140 ezer jelentkező közül 68 ezren elektronikus úton jelezték továbbtanulási szándékukat.

  • Eduline

Az elektronikus jelentkezés hitelesítése ugyanúgy elengedhetetlen, mint a jelentkezési lapok aláírása - olvasható a felvi.hu-n közzétett tájékoztatóban. Az e-felvételivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat itt találod.A hítelesítést két módon lehet megtenni: az Ügyfélkapu segítségével vagy a hitelesítő adatlap postázásával. A hitelesítő adatlapot az e-felvételi felületéről lehet kinyomtatni, majd aláírva az Oktatási Hivatala címére kell visszaküldeni (1380 Budapest, Pf. 1190). Annak, aki a postai dokumentumkezelést választotta - vagyis azt, hogy nem feltölti, hanem utólag beküldi a pontszámításhoz szükséges eredményeit igazoló dokumentumok másolatait -, célszerű ezeket és a hitelesítő adatlapot együtt, egy borítékban postára adnia.

Az Ügyfélkapu használatához egyszeri, okmányirodában tett regisztráció szükséges, ezt követően az e-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik.

Az e-felvételi hitelesítésének - az ügyfélkapus, illetve a hitelesítő adatlapok postára adásának - határideje: 2011. február 23. A hitelesítő adatlap feldolgozásáról, valamint az ügyfélkapus hitelesítésről is értesítést kapnak a jelentkezők e-mailben.

Felsőoktatási felvételi jelentkezést tavaly 140 ezren adtak be, 13 ezerrel többen, mint előző évben. Közülük 68 ezren elektronikus úton jelentkeztek, ez 2010-ben nagyjából ötven százalékos emelkedést jelentett.

MTI

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.