Egyetemek és főiskolák rangsora: a legjobb társadalomtudományi karok

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2010-ben is bekerült a tíz legnépszerűbb képzés közé a kommunikáció és médiatudomány szak, amelyre több mint 2200-an adták be a jelentkezésüket. Akit a társadalomtudományi terület érdekel, huszonhárom egyetemi és főiskolai kar közül válogathat, a rangsor élén idén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem áll.

  • Eduline

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara - a hallgatói és oktatói kiválóság alapján ezek az ország legjobb, társadalomtudományi szakokat indító felsőoktatási intézményei. A piliscsabai egyetem a tavalyi Felvi-rangsorban elfoglalt helyezéséhez képest nagyot javított, akkor ugyanis még csak az ötödik volt a legjobb egyetemi és főiskolai karok listáján. 2010 másik nyertese a Miskolci Egyetem, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola: előbbi a tizennegyedik helyet cserélte az ötödikre, utóbbi pedig tizenhárom helyet javított. Melyik egyetem áll az összesített, magyarországi intézményi rangsor élén? A listát és összefoglalónkat itt olvashatod el.

Társadalomtudományi szakok: tömegeket vonzanak

Rangsor a felvételizők, a hallgatók és az oktatók teljesítménye alapján

2010-ben a legtöbb felvételiző a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem társadalomtudományi karára, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolára jelentkezett, a Corvinus társadalomtudományi képzéseit több mint hétszáz diák jelölte meg első helyen. A bejutási arány a három felsőoktatási intézmény közül a BKF-en, míg a teljes mezőnyben a kis hallgatói létszámmal rendelkező Zsigmond Király Főiskolán, valamint a Nyíregyházi Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán volt a legalacsonyabb.

RangIntézményRang a hallgatók kiválósága alapjánRang az oktatók kiválósága alapján
1.Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar2.2.
2.Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar1.5.
3Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar5.4.
4.Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar7.3.
5.Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar10.1.
6.Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola3.10.
7.Zsigmond Király Főiskola6.8.
8.Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar4.12.
9.Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar12.6.
10.Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar14.8.

A felvett hallgatók pontszáma az összes egyetemi és főiskolai karon magas, a listavezető 464,5 átlagpontszámmal a Budapesti Corvinus Egyetem, de még a nyolcadik helyen álló Nyugat-magyarországi Egyetem – társadalomtudományi szakokat is indító – bölcsészkarán is közel négyszáz pontos átlag alakult ki 2010-ben. Magas a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya is, négy intézménybe – a BKF-re, a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karára, a Zsigmond Király Főiskolára és a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karára – kizárólag nyelvvizsgázott diákokat vettek fel.

Az elit középiskolák volt tanulói közül a legtöbben a Corvinusra és az ELTE-re adták be jelentkezésüket, a legtöbb OKTV-helyezett pedig a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult tovább. A társadalomtudományi szakokat indító felsőoktatási intézmények közül az egri Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Karán, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyeten bölcsészkarán érték el a hallgatók a legjobb OTDK-eredményt, míg a legtöbb PhD-hallgató a PPKE-n és a BCE-n tanul.

Az oktatói kiválóság alapján összeállított rangsor élére a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara került, a második helyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a harmadik helyet pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kara foglalja el. A PhD fokozattal rendelkező oktatók száma, valamint a teljes oktatói karon belüli aránya egyaránt a PPKE-BTK-n a legmagasabb, míg az akadémiai doktori címmel rendelkező tanárok aránya az ELTE Társadalomtudományi Karán a legnagyobb. Az egy minősített oktatóra jutó hallgatók aránya a kisebb hallgatói létszámú Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán, a Nyugat-magyarországi Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem bölcsészkarán a legkedvezőbb.

Kommunikáció szak: évek óta az élen

A kommunikáció és médiatudomány évek óta a legnépszerűbb társadalomtudományi képzés, 2010-ben több mint 2200-an jelölték meg a jelentkezési lapon. A legtöbb pontra az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Budapesti Corvinus Egyetemre felvételizőknek volt szükségük: az ELTE-n 452, a BCE-n pedig 441 pont kellett a bekerüléshez. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán, valamint a Zsigmond Király Főiskolán egyaránt 425 ponttal lehetett megszerezni az államilag finanszírozott helyeket. A Dunaújvárosi Főiskolán, az Eszterházy Károly Főiskolán és a Kaposvári Egyetemen azonban 401 pont is elég volt a sikeres felvételihez. Mennyi pont kellett tavaly a legnépszerűbb szakokhoz, és hova volt a legnehezebb bekerülni? Összefoglalónkat itt találod.

Még mindig nem döntöted el, melyik egyetemet vagy főiskolát jelölöd be első helyen a jelentkezési lapon? A HVG Diploma különszámában megtalálod a legfrissebb kari és intézményi rangsorokat - a legjobb felsőoktatási intézményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el, a rangsorokat hamarosan az eduline-on is elérheted.

eduline
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.