Itt vannak a ponthatárok: ennyivel lehetett bejutni a legnépszerűbb szakokra

Megvannak az idei keresztféléves felvételi ponthatárai: hatvan és hetven közötti pontszámmal már be lehetett jutni a legnépszerűbb mesterszakokra, a legtöbb pont - az előző évekhez hasonlóan - idén is a gazdaságtudományi képzésekhez kellett.

  • Eduline

Nem véletlenül: nagy volt a verseny, a legtöbben ugyanis gazdasági és pénzügyi szakokra adták be jelentkezésüket. A Felvi adatai szerint a hallgatók több mint harminchét százaléka ezen a képzési területen szeretett volna továbbtanulni, de népszerűek voltak a műszaki, az agrár és az informatikai szakok is. A felvételizők tizenegy százaléka – összesen 612-en – tanári mesterszakra jelentkezett.

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatárai
Mesterképzés nevePonthatárPonthatárPonthatár
Vezetés és szervezésPannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 66 pontBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontDebreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 74 pont
VállalkozásfejlesztésBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontÁltalános Vállalkozási Főiskola: 60 pontDebreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 76 pont
TanárDebreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar: 62 pont (matematikatanár)Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 72 pont (angoltanár)Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 78 pont (magyartanár)
MarketingBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 70 pontBudapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar: 74 pontMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 69 pont
PénzügyBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontKaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 62 pontPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar: 82 pont
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodásAndrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem: 68 pont (csak költségtérítéses indult)Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar: 61 pontDebreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 75 pont
GépészmérnökBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar: 70 pontMiskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar: 87 pontSzent István Egyetem Gépészmérnöki Kar: 54 pont
SzámvitelPannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 63 pontBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 67 pontDebreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 75 pont
VillamosmérnökBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar: 70 pontSzéchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar: 70 pont-
Logisztikai menedzsmentPannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 81 pontBudapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pontMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 73 pont

A felsőoktatási intézmények közül idén – 2010-hez hasonlóan – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tarolt 1037 jelentkezővel, a második és harmadik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (849 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (717 jelentkező) állt, de több mint ötszázan jelölték meg a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem alap- és mesterképzéseit is.

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának keresztféléves mesterképzéseire jelentkezőknek nehezebb dolguk volt, mint tavaly: pénzügy, számvitel, logisztikai menedzsment és marketing szakon is a 2010-esnél négy-öt ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat, így a mesterképzéses felvételin legalább 65 pontot kellett szerezniük azoknak, akik itt szerették volna folytatni tanulmányaikat. A Debreceni Egyetem gazdasági és pénzügyi képzéseire is nehezebb volt bekerülni: míg a számvitel szakhoz tavaly 71 pontra volt szükség, addig idén már 75 pont kellett a bejutáshoz, de hasonló volt a helyzet a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés szakon is.

Minden jelentkező kap levelet: ha felvették, ha nem

Aki alapképzésre jelentkezett, az a normál felvételi eljárásban is érvényes 400+80 pontos rendszerben válthatta át a középiskolai jegyeit, az érettségi eredményeit, a nyelvvizsgáját és a tanulmányi versenyeken elért helyezését.
POnt Ott Parti tavaly nyáron: ma már a keresztféléves képzésre jelentkezők is ünnepelhetnek
Stiller Ákos

A mesterszakos felvételi már nem ilyen egyszerű, ennek a rendszere ugyanis képzési területenként, karonként, sőt akár szakonként eltérhet. Van, ahol konkrét képlet, például a záróvizsga átlaga, az oklevél minősítése és az aktív félévek súlyozott átlaga alapján számolják a felvételizők pontszámát, máshol a hallgatóknak írásbeli és szóbeli vizsgát is kell tenniük. A legtöbb felsőoktatási intézményben többletpontot adnak a TDK- és OTDK-eredményért, a szakmai publikációért, a második és harmadik idegen nyelvből szerzett nyelvvizsgáért, a szakmai nyelvvizsgáért és az oktatási tevékenységért.

A ponthatárok megállapítása után az Oktatási Hivatal minden jelentkezőt levélben értesít a felvételi eredményekről: a besorolási határozat tartalmazza, hogy a felvettek-e bármelyik szakra, és ha igen, melyikre, de többek között információt találsz a fellebbezésről is. Sikeres felvételi esetén az illetékes felsőoktatási intézmény külön felvételi határozatot küld, ez tartalmazza a beiratkozás helyét és idejét.

eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.