Nem véletlenül: nagy volt a verseny, a legtöbben ugyanis gazdasági és pénzügyi szakokra adták be jelentkezésüket. A Felvi adatai szerint a hallgatók több mint harminchét százaléka ezen a képzési területen szeretett volna továbbtanulni, de népszerűek voltak a műszaki, az agrár és az informatikai szakok is. A felvételizők tizenegy százaléka – összesen 612-en – tanári mesterszakra jelentkezett.
A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatárai| Mesterképzés neve | Ponthatár | Ponthatár | Ponthatár |
| Vezetés és szervezés | Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 66 pont | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 74 pont |
| Vállalkozásfejlesztés | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Általános Vállalkozási Főiskola: 60 pont | Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 76 pont |
| Tanár | Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar: 62 pont (matematikatanár) | Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 72 pont (angoltanár) | Pannon Egyetem Filológiai és Társadalomtudományi Kar: 78 pont (magyartanár) |
| Marketing | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 70 pont | Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar: 74 pont | Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 69 pont |
| Pénzügy | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 62 pont | Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar: 82 pont |
| Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás | Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem: 68 pont (csak költségtérítéses indult) | Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar: 61 pont | Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar: 75 pont |
| Gépészmérnök | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar: 70 pont | Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar: 87 pont | Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar: 54 pont |
| Számvitel | Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 63 pont | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 67 pont | Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: 75 pont |
| Villamosmérnök | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar: 70 pont | Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar: 70 pont | - |
| Logisztikai menedzsment | Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 81 pont | Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar: 65 pont | Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar: 73 pont |
A felsőoktatási intézmények közül idén – 2010-hez hasonlóan – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tarolt 1037 jelentkezővel, a második és harmadik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem (849 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (717 jelentkező) állt, de több mint ötszázan jelölték meg a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Szent István Egyetem alap- és mesterképzéseit is.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának keresztféléves mesterképzéseire jelentkezőknek nehezebb dolguk volt, mint tavaly: pénzügy, számvitel, logisztikai menedzsment és marketing szakon is a 2010-esnél négy-öt ponttal magasabban húzták meg a ponthatárokat, így a mesterképzéses felvételin legalább 65 pontot kellett szerezniük azoknak, akik itt szerették volna folytatni tanulmányaikat. A Debreceni Egyetem gazdasági és pénzügyi képzéseire is nehezebb volt bekerülni: míg a számvitel szakhoz tavaly 71 pontra volt szükség, addig idén már 75 pont kellett a bejutáshoz, de hasonló volt a helyzet a vállalkozásfejlesztés, valamint a vezetés és szervezés szakon is.
Minden jelentkező kap levelet: ha felvették, ha nemAki alapképzésre jelentkezett, az
a normál felvételi eljárásban is érvényes 400+80 pontos rendszerben válthatta át a középiskolai jegyeit, az érettségi eredményeit, a nyelvvizsgáját és a tanulmányi versenyeken elért helyezését.
POnt Ott Parti tavaly nyáron: ma már a keresztféléves képzésre jelentkezők is ünnepelhetnek
Stiller Ákos
A mesterszakos felvételi már nem ilyen egyszerű, ennek a rendszere ugyanis képzési területenként, karonként, sőt akár szakonként eltérhet. Van, ahol konkrét képlet, például a záróvizsga átlaga, az oklevél minősítése és az aktív félévek súlyozott átlaga alapján számolják a felvételizők pontszámát, máshol a hallgatóknak írásbeli és szóbeli vizsgát is kell tenniük. A legtöbb felsőoktatási intézményben többletpontot adnak a TDK- és OTDK-eredményért, a szakmai publikációért, a második és harmadik idegen nyelvből szerzett nyelvvizsgáért, a szakmai nyelvvizsgáért és az oktatási tevékenységért.
A ponthatárok megállapítása után az Oktatási Hivatal minden jelentkezőt levélben értesít a felvételi eredményekről: a besorolási határozat tartalmazza, hogy a felvettek-e bármelyik szakra, és ha igen, melyikre, de többek között információt találsz a fellebbezésről is. Sikeres felvételi esetén az illetékes felsőoktatási intézmény külön felvételi határozatot küld, ez tartalmazza a beiratkozás helyét és idejét.
eduline
