Az óvodapedagógusok egyértelmű döntése, hogy a hetedik életév betöltése után a gyermeket be kell íratni az iskolába – mondta Hoffmann Rózsa az m1 Ma Reggel című műsorában. Az oktatásért felelős államtitkár szerint ma még nyolcéves gyerekek is vannak az óvodákban, ez pedig sem a kisebbeknek, sem az iskoláskorúaknak nem jó.
„Akik nem iskolaérettek hétévesen, azok egy nulladik évfolyamba kerülhetnek, ahol hozzászoknak a csengőhöz, iskolapadhoz” - magyarázta Hoffmann Rózsa, aki szerint elsődleges szempont, hogy kis csoportban (4-8 fő), egyéni program szerint működjenek ezek az osztályok. A gyermekek itt elsajátíthatják azokat a képességeket, amivel már be tudnak illeszkedni egy általános iskolába.
„A törvény csak utat nyit a kezdeményezésnek, nem jelenti azt, hogy 2011-ben életbe is lép” – mondta az oktatási államtitkár. Ami az eddigiekben jellemző volt és továbbra is érvényben marad, az az, hogy a gyermekek iskolaérettségéről ezután is óvónők és szakemberek döntenek majd.
Három kötelező idegen nyelv oktatását írja elő a törvény a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, emellett egy negyedik nyelv elsajátítására is megteremti a lehetőséget. Hoffmann Rózsa tapasztalatai szerint öt-hat nyelvet is meg tud tanulni egy átlagon felüli képességű gyermek, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok pedig nem az átlagos képességű diákoknak nyújtanak lehetőséget.edulineIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
