Fontos változások: nulladik év az iskolákban, három nyelv a gimnáziumokban

Az óvodapedagógusok egyértelmű döntése, hogy a hetedik életév betöltése után a gyermeket be kell íratni az iskolába – mondta Hoffmann Rózsa az m1 Ma Reggel című műsorában. Az oktatásért felelős államtitkár szerint ma még nyolcéves gyerekek is vannak az óvodákban, ez pedig sem a kisebbeknek, sem az iskoláskorúaknak nem jó.

  • Eduline

„Akik nem iskolaérettek hétévesen, azok egy nulladik évfolyamba kerülhetnek, ahol hozzászoknak a csengőhöz, iskolapadhoz” - magyarázta Hoffmann Rózsa, aki szerint elsődleges szempont, hogy kis csoportban (4-8 fő), egyéni program szerint működjenek ezek az osztályok. A gyermekek itt elsajátíthatják azokat a képességeket, amivel már be tudnak illeszkedni egy általános iskolába.

Túlkoros óvodások helyett nulladik évfolyamos diákok

„A törvény csak utat nyit a kezdeményezésnek, nem jelenti azt, hogy 2011-ben életbe is lép” – mondta az oktatási államtitkár. Ami az eddigiekben jellemző volt és továbbra is érvényben marad, az az, hogy a gyermekek iskolaérettségéről ezután is óvónők és szakemberek döntenek majd.

Három kötelező idegen nyelv oktatását írja elő a törvény a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, emellett egy negyedik nyelv elsajátítására is megteremti a lehetőséget. Hoffmann Rózsa tapasztalatai szerint öt-hat nyelvet is meg tud tanulni egy átlagon felüli képességű gyermek, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok pedig nem az átlagos képességű diákoknak nyújtanak lehetőséget.

eduline

Hozzászólások

„27 év civil szervezeti munkáját ismerte el most a kormány” – L. Ritók Nóra is állami kitüntetést kapott

A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány alapítóját, aki korábban maga is visszaadta állami kitüntetését. Most viszont a díjazottak névsorát látva úgy érzi, „helyére kerülnek itt is a dolgok”, az elismerést pedig az Igazgyöngy Alapítvány 27 éves civil munkája fontos mérföldkövének tartja.