Az óvodapedagógusok egyértelmű döntése, hogy a hetedik életév betöltése után a gyermeket be kell íratni az iskolába – mondta Hoffmann Rózsa az m1 Ma Reggel című műsorában. Az oktatásért felelős államtitkár szerint ma még nyolcéves gyerekek is vannak az óvodákban, ez pedig sem a kisebbeknek, sem az iskoláskorúaknak nem jó.
„Akik nem iskolaérettek hétévesen, azok egy nulladik évfolyamba kerülhetnek, ahol hozzászoknak a csengőhöz, iskolapadhoz” - magyarázta Hoffmann Rózsa, aki szerint elsődleges szempont, hogy kis csoportban (4-8 fő), egyéni program szerint működjenek ezek az osztályok. A gyermekek itt elsajátíthatják azokat a képességeket, amivel már be tudnak illeszkedni egy általános iskolába.
„A törvény csak utat nyit a kezdeményezésnek, nem jelenti azt, hogy 2011-ben életbe is lép” – mondta az oktatási államtitkár. Ami az eddigiekben jellemző volt és továbbra is érvényben marad, az az, hogy a gyermekek iskolaérettségéről ezután is óvónők és szakemberek döntenek majd.
Három kötelező idegen nyelv oktatását írja elő a törvény a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, emellett egy negyedik nyelv elsajátítására is megteremti a lehetőséget. Hoffmann Rózsa tapasztalatai szerint öt-hat nyelvet is meg tud tanulni egy átlagon felüli képességű gyermek, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok pedig nem az átlagos képességű diákoknak nyújtanak lehetőséget.
eduline
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
