Fontos változások: nulladik év az iskolákban, három nyelv a gimnáziumokban

Az óvodapedagógusok egyértelmű döntése, hogy a hetedik életév betöltése után a gyermeket be kell íratni az iskolába – mondta Hoffmann Rózsa az m1 Ma Reggel című műsorában. Az oktatásért felelős államtitkár szerint ma még nyolcéves gyerekek is vannak az óvodákban, ez pedig sem a kisebbeknek, sem az iskoláskorúaknak nem jó.

  • Eduline

„Akik nem iskolaérettek hétévesen, azok egy nulladik évfolyamba kerülhetnek, ahol hozzászoknak a csengőhöz, iskolapadhoz” - magyarázta Hoffmann Rózsa, aki szerint elsődleges szempont, hogy kis csoportban (4-8 fő), egyéni program szerint működjenek ezek az osztályok. A gyermekek itt elsajátíthatják azokat a képességeket, amivel már be tudnak illeszkedni egy általános iskolába.

Túlkoros óvodások helyett nulladik évfolyamos diákok

„A törvény csak utat nyit a kezdeményezésnek, nem jelenti azt, hogy 2011-ben életbe is lép” – mondta az oktatási államtitkár. Ami az eddigiekben jellemző volt és továbbra is érvényben marad, az az, hogy a gyermekek iskolaérettségéről ezután is óvónők és szakemberek döntenek majd.

Három kötelező idegen nyelv oktatását írja elő a törvény a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, emellett egy negyedik nyelv elsajátítására is megteremti a lehetőséget. Hoffmann Rózsa tapasztalatai szerint öt-hat nyelvet is meg tud tanulni egy átlagon felüli képességű gyermek, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumok pedig nem az átlagos képességű diákoknak nyújtanak lehetőséget.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.