A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák listája

Többszörösére nőtt a gazdasági képzésre jelentkezők száma az elmúlt években, a hallgatók összesen harminchárom egyetemi és főiskolai kar közül választhatnak. A Felvi rangsora alapján idén a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara kapta a legjobb minősítést. Ízelítő a HVG Diploma különszám tartalmából.

  • Eduline

Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb gazdasági képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló Corvinus eredménye nem meglepő: az egyetem a 2009-es és a 2010-es Felvi-rangsorban is a legjobb minősítést kapta, két egyetemi karral is szerepel az első tízben.

A Debreceni Egyetem gazdasági kara azonban több helyet javított az elmúlt években: míg 2009-ben „csupán” a hetedik volt a rangsorban, 2010-ben már a negyedik, idén pedig a második lett. Ugyancsak nagy nyertes a Zsigmond Király Főiskola, a Kaposvári Egyetem, valamint a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - ez utóbbi a 2009-es tizedik helyhez képest idén az ötödiket szerezte meg.

RangIntézményRang a hallgatók kiválósága alapjánRang az oktatók kiválósága alapján
1.Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar1.4.
2.Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar5.3.
3.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar2.8.
4.Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar9.2.
5.Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar7.5.
6.Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar12.1.
7.Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar6.17.
7.Zsigmond Király Főiskola16.7.
9.Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar14.11.
9.Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar3.22.

Hallgatók és oktatók: milyen a sorrend?A felvett hallgatók átlagos pontszáma a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi, valamint Közgazdaságtudományi Karán, illetve a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán volt a legmagasabb, 2010-ben meghaladta a 450-et. A legjobb középiskolák hallgatói legnagyobb arányban szintén a BCE és a BME képzéseire járnak.

A PhD-hallgatók száma alapján a Pécsi Tudományegyetem vezet a Szent István Egyetem előtt - míg az egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma a Debreceni Egyetem gazdasági karán a legkedvezőbb.

Az oktatói kiválóság rangsorában szintén a Pécsi Tudományegyetem áll az élen a BCE Gazdálkodástudományi Kara, valamint a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara előtt. A kandidátusi fokozattal rendelkező oktatók aránya a BCE-n, a PhD-fokozatúaké a debreceni karon, az akadémiai doktoroké a ZSKF-en a legmagasabb, az egy minősített oktatóra jutó hallgatók számát tekintve pedig a Tomori Pál Főiskola előzte meg a többi felsőoktatási intézményt.

Gazdasági képzések: évek óta a csúcson

2010-ben is taroltak a gazdasági képzések – már ami a jelentkezők számát illeti. A tíz legnépszerűbb szak közül öt gazdasági, az abszolút kedvenc ismét a turizmus-vendéglátás lett: bár kevesebben jelentkeztek a képzésre, mint egy évvel korábban, még így is csaknem 4400-an jelölték meg első helyen. A diákoknak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán kellett a legtöbb (446) pontot összegyűjteniük, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontot, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (idén már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola része) pedig 409 pontot követeltek meg a a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezőktől.

A 2010-es felvételi időszak második legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment lett, amely közel négyezer diákot vonzott – nekik a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett összegyűjteniük. Évek óta a top 10-ben szerepel a pénzügy és számvitel (2735 jelentkező) és a kereskedelem és marketing (1956 jelentkező), a nemzetközi gazdálkodás (2350 jelentkező) azonban idén jutott be először a legnépszerűbb képzések közé.

Idén egyetlen felsőoktatási intézmény sem kérte jelentkezőitől a maximális 480 pontot, a legtöbb, 462 és 453 pont azonban a Budapesti Corvinus Egyetem két gazdasági képzéséhez kellett: a nemzetközi gazdálkodáshoz, valamint a gazdálkodás és menedzsmenthez.

Szabó Fruzsina

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.