A legjobb gazdasági egyetemek és főiskolák listája

Többszörösére nőtt a gazdasági képzésre jelentkezők száma az elmúlt években, a hallgatók összesen harminchárom egyetemi és főiskolai kar közül választhatnak. A Felvi rangsora alapján idén a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara kapta a legjobb minősítést. Ízelítő a HVG Diploma különszám tartalmából.

  • Eduline

Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a legjobb gazdasági képzést nyújtó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az élen álló Corvinus eredménye nem meglepő: az egyetem a 2009-es és a 2010-es Felvi-rangsorban is a legjobb minősítést kapta, két egyetemi karral is szerepel az első tízben.

A Debreceni Egyetem gazdasági kara azonban több helyet javított az elmúlt években: míg 2009-ben „csupán” a hetedik volt a rangsorban, 2010-ben már a negyedik, idén pedig a második lett. Ugyancsak nagy nyertes a Zsigmond Király Főiskola, a Kaposvári Egyetem, valamint a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara - ez utóbbi a 2009-es tizedik helyhez képest idén az ötödiket szerezte meg.

RangIntézményRang a hallgatók kiválósága alapjánRang az oktatók kiválósága alapján
1.Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar1.4.
2.Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar5.3.
3.Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar2.8.
4.Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar9.2.
5.Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar7.5.
6.Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar12.1.
7.Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar6.17.
7.Zsigmond Király Főiskola16.7.
9.Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar14.11.
9.Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar3.22.

Hallgatók és oktatók: milyen a sorrend?

A felvett hallgatók átlagos pontszáma a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi, valamint Közgazdaságtudományi Karán, illetve a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán volt a legmagasabb, 2010-ben meghaladta a 450-et. A legjobb középiskolák hallgatói legnagyobb arányban szintén a BCE és a BME képzéseire járnak.

A PhD-hallgatók száma alapján a Pécsi Tudományegyetem vezet a Szent István Egyetem előtt - míg az egy OTDK-helyezésre jutó nappali tagozatos hallgatók száma a Debreceni Egyetem gazdasági karán a legkedvezőbb.

Az oktatói kiválóság rangsorában szintén a Pécsi Tudományegyetem áll az élen a BCE Gazdálkodástudományi Kara, valamint a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kara előtt. A kandidátusi fokozattal rendelkező oktatók aránya a BCE-n, a PhD-fokozatúaké a debreceni karon, az akadémiai doktoroké a ZSKF-en a legmagasabb, az egy minősített oktatóra jutó hallgatók számát tekintve pedig a Tomori Pál Főiskola előzte meg a többi felsőoktatási intézményt.

Gazdasági képzések: évek óta a csúcson

2010-ben is taroltak a gazdasági képzések – már ami a jelentkezők számát illeti. A tíz legnépszerűbb szak közül öt gazdasági, az abszolút kedvenc ismét a turizmus-vendéglátás lett: bár kevesebben jelentkeztek a képzésre, mint egy évvel korábban, még így is csaknem 4400-an jelölték meg első helyen. A diákoknak a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán kellett a legtöbb (446) pontot összegyűjteniük, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán 418 pontot, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskoláján (idén már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola része) pedig 409 pontot követeltek meg a a turizmus-vendéglátás szakra jelentkezőktől.

A 2010-es felvételi időszak második legnépszerűbb képzése a gazdálkodás és menedzsment lett, amely közel négyezer diákot vonzott – nekik a költségtérítéses képzéshez is legalább 406 pontot kellett összegyűjteniük. Évek óta a top 10-ben szerepel a pénzügy és számvitel (2735 jelentkező) és a kereskedelem és marketing (1956 jelentkező), a nemzetközi gazdálkodás (2350 jelentkező) azonban idén jutott be először a legnépszerűbb képzések közé.

Idén egyetlen felsőoktatási intézmény sem kérte jelentkezőitől a maximális 480 pontot, a legtöbb, 462 és 453 pont azonban a Budapesti Corvinus Egyetem két gazdasági képzéséhez kellett: a nemzetközi gazdálkodáshoz, valamint a gazdálkodás és menedzsmenthez.

Szabó Fruzsina

eduline
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.