Holnap kezdődik az őszi érettségi időszak

Pénteken kezdődnek meg az őszi érettségi vizsgák, az írásbeliken és a szóbeliken mintegy 16.700 diák ad számot tudásáról középszinten és emelt szinten.

  • Eduline

Az írásbelik a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal indulnak, ezeket jövő hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a rajz, majd kedden a matematika és a földrajz érettségik követik.

Az oktatási államtitkárság korábbi közlése szerint az őszi írásbeli érettségi vizsgák október 28-áig tartanak 161 intézményben. Ezt követően november 10-től tartják az emelt szintű szóbeli vizsgákat, majd november 18-tól a középszintű szóbeliket.

Az idei októberi-novemberi vizsgaidőszakban összesen mintegy 16.700-an érettségiznek, több mint ezerrel többen, mint tavaly ősszel; ők együttesen 19.518 vizsgát tesznek le.

 

Az érettségizők - választásaik alapján - ezúttal 54 tárgyból vizsgáznak emelt szinten, 104 tárgyból pedig középszinten (az idegen nyelven tett vizsgák tárgyait külön számolva).

Az államtitkárság tájékoztatása szerint ez a 13. olyan vizsgaidőszak, amely a kétszintű érettségi vizsga szabályai szerint zajlik. Ebben a vizsgaidőszakban 2895 emelt szintű és 16.623 középszintű vizsgát tesznek le a diákok. Az elmúlt őszi érettségihez képest az emelt szintű vizsgák száma 22 százalékkal nőtt.

Az őszi vizsgaidőszak ebben az érettségi vizsgarendszerben már nem elsősorban a javítóvizsgák időszaka. A javítóvizsgák az összes vizsgának ezúttal csak mintegy 13,5 százalékát jelentik. Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a hét vizsgafajta mindegyikével, azaz a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi lehetőségével.

Az előrehozott vizsgák az őszi vizsgák több mint a felét (54 százalékát) képviselik, számuk a tavalyihoz képest emelt szinten 80-nal nőtt (786 vizsga), középszinten pedig 110-zel emelkedett (9.203 vizsga); összesen tehát 9989 előre hozott érettségi vizsgát tesznek le. A második leggyakoribb vizsgafajta a "rendes" vizsga, ezek száma 3.277, arányuk a vizsgák között 16,8 százalék. Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkezők több mint 2.100 kiegészítő, illetve ismétlő érettségit tesznek, és 1.262 szintemelő vizsga is lesz.

A vizsgázók - a megszokottnak mondható tárgyak mellett - megmérettetik magukat például japán, finn, portugál, ukrán és lengyel nyelvből, de tesznek vizsgát szociális alapismeretekből, a magyar népzene alapjaiból, folklórismeretből és természettudományból is.

mti/eduline

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna