Holnap kezdődik az őszi érettségi időszak

Pénteken kezdődnek meg az őszi érettségi vizsgák, az írásbeliken és a szóbeliken mintegy 16.700 diák ad számot tudásáról középszinten és emelt szinten.

  • Eduline

Az írásbelik a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal indulnak, ezeket jövő hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a rajz, majd kedden a matematika és a földrajz érettségik követik.

Az oktatási államtitkárság korábbi közlése szerint az őszi írásbeli érettségi vizsgák október 28-áig tartanak 161 intézményben. Ezt követően november 10-től tartják az emelt szintű szóbeli vizsgákat, majd november 18-tól a középszintű szóbeliket.

Az idei októberi-novemberi vizsgaidőszakban összesen mintegy 16.700-an érettségiznek, több mint ezerrel többen, mint tavaly ősszel; ők együttesen 19.518 vizsgát tesznek le.

Az érettségizők - választásaik alapján - ezúttal 54 tárgyból vizsgáznak emelt szinten, 104 tárgyból pedig középszinten (az idegen nyelven tett vizsgák tárgyait külön számolva).

Az államtitkárság tájékoztatása szerint ez a 13. olyan vizsgaidőszak, amely a kétszintű érettségi vizsga szabályai szerint zajlik. Ebben a vizsgaidőszakban 2895 emelt szintű és 16.623 középszintű vizsgát tesznek le a diákok. Az elmúlt őszi érettségihez képest az emelt szintű vizsgák száma 22 százalékkal nőtt.

Az őszi vizsgaidőszak ebben az érettségi vizsgarendszerben már nem elsősorban a javítóvizsgák időszaka. A javítóvizsgák az összes vizsgának ezúttal csak mintegy 13,5 százalékát jelentik. Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a hét vizsgafajta mindegyikével, azaz a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi lehetőségével.

Az előrehozott vizsgák az őszi vizsgák több mint a felét (54 százalékát) képviselik, számuk a tavalyihoz képest emelt szinten 80-nal nőtt (786 vizsga), középszinten pedig 110-zel emelkedett (9.203 vizsga); összesen tehát 9989 előre hozott érettségi vizsgát tesznek le. A második leggyakoribb vizsgafajta a "rendes" vizsga, ezek száma 3.277, arányuk a vizsgák között 16,8 százalék. Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkezők több mint 2.100 kiegészítő, illetve ismétlő érettségit tesznek, és 1.262 szintemelő vizsga is lesz.

A vizsgázók - a megszokottnak mondható tárgyak mellett - megmérettetik magukat például japán, finn, portugál, ukrán és lengyel nyelvből, de tesznek vizsgát szociális alapismeretekből, a magyar népzene alapjaiból, folklórismeretből és természettudományból is.

mti/eduline

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.