Pénteken kezdődnek meg az őszi érettségi vizsgák, az írásbeliken és a szóbeliken mintegy 16.700 diák ad számot tudásáról középszinten és emelt szinten.
Az írásbelik a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal indulnak, ezeket jövő hétfőn a magyar nyelv és irodalom, valamint a rajz, majd kedden a matematika és a földrajz érettségik követik.
Az oktatási államtitkárság korábbi közlése szerint az őszi írásbeli érettségi vizsgák október 28-áig tartanak 161 intézményben. Ezt követően november 10-től tartják az emelt szintű szóbeli vizsgákat, majd november 18-tól a középszintű szóbeliket.Az idei októberi-novemberi vizsgaidőszakban összesen mintegy 16.700-an érettségiznek, több mint ezerrel többen, mint tavaly ősszel; ők együttesen 19.518 vizsgát tesznek le. Az érettségizők - választásaik alapján - ezúttal 54 tárgyból vizsgáznak emelt szinten, 104 tárgyból pedig középszinten (az idegen nyelven tett vizsgák tárgyait külön számolva).
Az államtitkárság tájékoztatása szerint ez a 13. olyan vizsgaidőszak, amely a kétszintű érettségi vizsga szabályai szerint zajlik. Ebben a vizsgaidőszakban 2895 emelt szintű és 16.623 középszintű vizsgát tesznek le a diákok. Az elmúlt őszi érettségihez képest az emelt szintű vizsgák száma 22 százalékkal nőtt.
Az őszi vizsgaidőszak ebben az érettségi vizsgarendszerben már nem elsősorban a javítóvizsgák időszaka. A javítóvizsgák az összes vizsgának ezúttal csak mintegy 13,5 százalékát jelentik. Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a hét vizsgafajta mindegyikével, azaz a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi lehetőségével. Az előrehozott vizsgák az őszi vizsgák több mint a felét (54 százalékát) képviselik, számuk a tavalyihoz képest emelt szinten 80-nal nőtt (786 vizsga), középszinten pedig 110-zel emelkedett (9.203 vizsga); összesen tehát 9989 előre hozott érettségi vizsgát tesznek le. A második leggyakoribb vizsgafajta a "rendes" vizsga, ezek száma 3.277, arányuk a vizsgák között 16,8 százalék. Az érettségi bizonyítvánnyal már rendelkezők több mint 2.100 kiegészítő, illetve ismétlő érettségit tesznek, és 1.262 szintemelő vizsga is lesz. A vizsgázók - a megszokottnak mondható tárgyak mellett - megmérettetik magukat például japán, finn, portugál, ukrán és lengyel nyelvből, de tesznek vizsgát szociális alapismeretekből, a magyar népzene alapjaiból, folklórismeretből és természettudományból is.mti/eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
