Idén is a matematika okozta a legnagyobb nehézséget az érettségizőknek, a májusi középszintű érettségin újfent nem érték el a diákok a hármas átlagot – derült ki a 2010-es érettségi eredmények napokban nyilvánosságra került adataiból. Tavaly sikerült a közepesnél kicsit jobban teljesíteni, idén viszont csak 2,91 lett a diákok átlaga. Öröm az ürömben, hogy a matematika az egyedüli olyan tantárgy, amelyben a diákok hármasnál rosszabb átlagot értek el - írja a HVG.
A nappalis diákok – ahogy korábban is – most is valamivel jobban teljesítettek matematikából, mint az estisek vagy a levelezősök, de még így is csak éppen elérték a hármas átlagot. Az igazán nagy gond a szakközépiskolákban van, hiszen a gimnáziumi tanulók 3,4-es eredményével szemben az ott érettségizett 37 ezer diáknak csak 2,61-es átlagot sikerült idén összehoznia. Ez azt jelenti, hogy az ott tanuló diákok háromötöde csak kettes érdemjegyet tudott szerezni, mert teljesítménye nem érte el a 40 százalékot sem. A gimnáziumokban a diákok egyharmada nyújtott ilyen gyenge teljesítményt.
Budapest-vidék viszonylatban összességében nincs lényeges különbség a szakközépiskolások matematikaérettségi eredményei között. A fővárosiak gyakorlatilag az országos átlagot hozták, míg egyes vidéki iskolákban még ennél az egészen elképesztően gyenge eredménynél is születtek szignifikánsan rosszabbak. Edelényben például 2,18-as jegyátlagot sikerült az ottani szakközépiskolásoknak elérniük úgy, hogy nem is bukott meg senki, viszont több mint négyötödük kettest kapott. A dunántúli Móron 2,1-es átlagot produkáltak a végzősök úgy, hogy szintén nem bukott meg senki, s nagyjából ugyanez a helyzet a keleti végeken fekvő Záhonyban is.
Ez már annyira rossz eredmény, hogy megkérdőjelezi a magyar matematikaoktatás hatékonyságát. Hiszen a szakközépiskolás diákok lényegében csak azokat a nagyon könnyű feladatokat képesek megoldani, amelyeket már az általános iskola nyolcadik osztálya után is teljesíteniük kellene. A nehezebb, gondolkodásra épülő példák megoldhatatlan feladat elé állítják a legtöbbjüket. Márpedig a szakközépiskolákban talán még fontosabb lenne a matematika sikeres oktatása, mint a gimnáziumokban, hiszen javarészt olyan, főleg műszaki pályák felé orientálódnak onnan a diákok, ahol szükségesek a jó matematikai alapok.
A gimnáziumok szintén aligha dicsekedhetnek a matematikaérettségikkel. A szakközépiskolai eredmények kapcsán már említett Edelényben vagy Móron a gimnazisták érettségije is hármas átlag alatt maradt matekból, Záhonyban csak 2,1, míg Budapesten az országos átlag (3,4) körül volt az eredmény. A kötelező érettségi tárgyak közül magyarból és történelemből igencsak megmutatkoztak a két iskolatípus közötti különbségek: a gimnáziumok mindkét tárgyból négyes átlag felett produkáltak, míg a szakközepekben tanulók ezzel egy teljes osztályzattal gyengébben. Az idei érettségit magyarból egyébként a tanárok szintén nehezebbnek tartották, mint a tavalyit, és gyengébbek is lettek az átlageredmények, de a jelek szerint a három feladatból az egyik legalább olyan volt, amit a diákok jó színvonalon meg tudtak oldani.
Magyarból az utóbbi évekhez viszonyítva idén drasztikusan, alig ezer diákra csökkent az emelt szinten érettségizettek száma, 2006-hoz képest például ötödannyira. A magyarból emelt szinten vizsgázók közel fele nem érte el a 60 százalékos eredményt, ami a továbbtanulók esetében már megkérdőjelezi, hogy érdemes-e vállalniuk a nehezebb feladatokat, hiszen olyan sok pontot veszíthetnek így, hogy azokat nem kompenzálják a pluszpontok. A magyarral ellentétben matematikából a tavalyinál többen, mintegy két és fél ezren jelentkeztek emelt szintű vizsgára, és ők jól is teljesítettek: a háromnegyedük 60 százalék feletti eredményt ért el.
A középszintű eredményeket látva, különösen matematikából, nem lesz könnyű annak a kormányzati elképzelésnek a megvalósítása, hogy a felsőoktatásba kerüléshez legalább egy emelt szintű vizsgát tegyenek le a diákok. Ez ugyanis alaposan megrostálja majd a jelentkezőket, s visszavetheti a számukat is. Márpedig a felsőoktatási intézményeknek létérdekük minél több diák felvétele, hiszen ennek alapján jutnak az állami támogatáshoz.
Az is tény, hogy a felsőoktatás már ma is nehezen birkózik meg a megfelelő tudás nélkül bekerült diákokkal. Tavaly például a frissen kezdő műszakis, természettudományos hallgatók egy részével felmérő dolgozatot írattak matematikából, kémiából és fizikából. A dolgozatokra maximum 50 pontot lehetett kapni, ebből 25 megszerzését tartották a tanárok elégséges, azaz kettes szintűnek. A dolgozatok átlaga egyik tárgyból sem érte el az elégségest. Fizikából megközelítette – a diákok 47 százalékos átlagot értek el –, kémiából 35, matematikából pedig csak 27 százalékos lett az eredmény. Azaz a vizsgálat visszatükrözi a matematikaérettségi tapasztalatait: nem ad a középiskolai matematikaoktatás olyan tudást, amellyel a felsőoktatásban a diákok meg tudnák állni a helyüket.
RIBA ISTVÁN
HVGKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
