Fizika és rajz írásbelikkel folytatódnak az érettségik

Ma reggel 8 órától a fizika, 14 órától a rajz és vizuális kultúra közép- és emeltszintű írásbelikkel folytatódnak a tavaszi érettségik.

  • Eduline
Az oktatási tárca tájékoztatása szerint fizikából középszinten 674 helyszínen 5.071 vizsgázó magyarul, míg 13 helyszínen 69 vizsgázó öt különböző idegen nyelven (angol, francia, horvát, német, spanyol) tesz írásbeli érettségi vizsgát. Emelt szinten 23 helyszínen 652 vizsgázó magyarul, míg angol, francia és horvát nyelven egy-egy vizsgázó tesz írásbeli érettségi vizsgát.

A fizika írásbeli középszinten 120 percig tart. A vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, ami egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett feladatot tartalmaz. Ez utóbbiak közül a vizsgázóknak hármat kell megoldaniuk, a 3. és 4. feladat közül választhatnak. Az elérhető maximális pontszám 90 pont.

Az emelt szintű fizika írásbeli viszont már 240 perces, és három részből áll: az első részben 15 feleletválasztásos kérdés megválaszolása, a második részben egy esszé megírása a feladat, míg a harmadik részben négy összetett feladatot kell megoldani. Az elérhető maximális pontszám 100 pont. Közép- és emelt szinten egyaránt szükséges segédeszköz vizsgázónként egy függvénytáblázat és egy szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Délután rajz és vizuális kultúra vizsgatárgyból középszinten 413 helyszínen 1.890 vizsgázó magyarul, míg egy tanuló szerb nyelven tesz érettségi vizsgát. Emelt szinten 9 helyszínen 32-en vizsgáznak.

A rajz és vizuális kultúra középszintű írásbeli 180 perces. Az írásbeli vizsgarészben a feladat egy képmelléklettel illusztrált művészettörténeti, műelemző jellegű, legalább hat feladatból álló feladatsor megoldása. A középszintű írásbeli feladatsor 40-50 százaléka feleletalkotó típusú, amelyből legalább egy elemző vagy összehasonlító jellegű esszéfeladat. Az elérhető maximális pontszám 75 pont.

 Az emelt szintű gyakorlati vizsga 240 perces. A gyakorlati feladatsort összesen hat összetett, több részfeladatból álló feladat alkotja. Ebből három feladat gyakorlati jellegű, ezért az alkotói, míg további három feladat a befogadói ismereteket, készségeket és képességeket méri. Az összesen hat feladatból négy feladatot kell a vizsgázóknak megoldaniuk. Itt a megszerezhető maximális pontszám 120 pont.

mti

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.