Hatvan diáknak kell újra érettségiznie informatikából

Az időjárás, illetve az árvíz miatt hatvan diáknak nem sikerült letennie hétfőn a középszintű informatika érettségit; ők május 31-én újra vizsgázhatnak - mondta el Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke.

  • Eduline

Az OH vezetője közölte, a diákok önhibájukon kívül nem teljesítették a vizsgát, sokan az árvíz miatt nem jutottak el a vizsgahelyekre, vagy a viharos időjárás okozta áramkimaradás miatt nem tudták megtartani az érettségit a kihirdetett vizsgahelyszíneken. Bakonyi László ismertette, voltak diákok, aki az időjárás miatt késtek, ők elkülönítve, de megírhatták az informatikai vizsgát, és volt olyan vizsgahelyszín, ahol - miután helyreállt az áramszolgáltatás - időhosszabbítással tehették le a a tanulók a gyakorlati informatika érettségit.

Az OH elnöke hozzátette, a jelentések szerint az elmaradt vizsgák helyszínei "visszatükrözik" az időjárási helyzetképet, vagyis árvíz miatt inkább Észak-Magyarország, míg áramszünet miatt a dél-dunántúli régió volt érintve. Bakonyi László elmondta azt is, hogy az informatika vizsgatárgy esetében a gyakorlati vizsga elmaradása miatt a felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet pontot számítani az eredményből, ezért azok a tanulók, akik hétfőn nem tudtak középszintű informatika érettségit tenni, május 31-én adhatnak újra számot tudásukból.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint informatikából középszinten magyarul 1053 helyszínen 29.381-an, angolul 18 helyszínen 324-en, franciául egy helyszínen 22-en, németül öt helyszínen 108-an, románul egy helyszínen 24-en, spanyolul egy helyszínen négyen, szerbül egy helyszínen ketten, szlovákul egy helyszínen öten tehettek gyakorlati érettségi vizsgát.

A középszintű informatika gyakorlati vizsga 180 perces volt, az elérhető maximális pontszám pedig 120 volt. A feladatsorban szerepelt szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció, grafika, weblapkészítés.

mti 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.