Hatvan diáknak kell újra érettségiznie informatikából

Az időjárás, illetve az árvíz miatt hatvan diáknak nem sikerült letennie hétfőn a középszintű informatika érettségit; ők május 31-én újra vizsgázhatnak - mondta el Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke.

  • Eduline

Az OH vezetője közölte, a diákok önhibájukon kívül nem teljesítették a vizsgát, sokan az árvíz miatt nem jutottak el a vizsgahelyekre, vagy a viharos időjárás okozta áramkimaradás miatt nem tudták megtartani az érettségit a kihirdetett vizsgahelyszíneken. Bakonyi László ismertette, voltak diákok, aki az időjárás miatt késtek, ők elkülönítve, de megírhatták az informatikai vizsgát, és volt olyan vizsgahelyszín, ahol - miután helyreállt az áramszolgáltatás - időhosszabbítással tehették le a a tanulók a gyakorlati informatika érettségit.

Az OH elnöke hozzátette, a jelentések szerint az elmaradt vizsgák helyszínei "visszatükrözik" az időjárási helyzetképet, vagyis árvíz miatt inkább Észak-Magyarország, míg áramszünet miatt a dél-dunántúli régió volt érintve. Bakonyi László elmondta azt is, hogy az informatika vizsgatárgy esetében a gyakorlati vizsga elmaradása miatt a felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet pontot számítani az eredményből, ezért azok a tanulók, akik hétfőn nem tudtak középszintű informatika érettségit tenni, május 31-én adhatnak újra számot tudásukból.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint informatikából középszinten magyarul 1053 helyszínen 29.381-an, angolul 18 helyszínen 324-en, franciául egy helyszínen 22-en, németül öt helyszínen 108-an, románul egy helyszínen 24-en, spanyolul egy helyszínen négyen, szerbül egy helyszínen ketten, szlovákul egy helyszínen öten tehettek gyakorlati érettségi vizsgát.

A középszintű informatika gyakorlati vizsga 180 perces volt, az elérhető maximális pontszám pedig 120 volt. A feladatsorban szerepelt szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció, grafika, weblapkészítés.

mti 

 

Hozzászólások

Nem lehet „firkálni” az ingyenes tankönyvbe, pedig a szaktanár szerint óriásit dobna a gyerekek szövegértésén

Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu