Hatvan diáknak kell újra érettségiznie informatikából

Az időjárás, illetve az árvíz miatt hatvan diáknak nem sikerült letennie hétfőn a középszintű informatika érettségit; ők május 31-én újra vizsgázhatnak - mondta el Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke.

  • Eduline
Az OH vezetője közölte, a diákok önhibájukon kívül nem teljesítették a vizsgát, sokan az árvíz miatt nem jutottak el a vizsgahelyekre, vagy a viharos időjárás okozta áramkimaradás miatt nem tudták megtartani az érettségit a kihirdetett vizsgahelyszíneken. Bakonyi László ismertette, voltak diákok, aki az időjárás miatt késtek, ők elkülönítve, de megírhatták az informatikai vizsgát, és volt olyan vizsgahelyszín, ahol - miután helyreállt az áramszolgáltatás - időhosszabbítással tehették le a a tanulók a gyakorlati informatika érettségit.

Az OH elnöke hozzátette, a jelentések szerint az elmaradt vizsgák helyszínei "visszatükrözik" az időjárási helyzetképet, vagyis árvíz miatt inkább Észak-Magyarország, míg áramszünet miatt a dél-dunántúli régió volt érintve. Bakonyi László elmondta azt is, hogy az informatika vizsgatárgy esetében a gyakorlati vizsga elmaradása miatt a felsőoktatási felvételi eljárásban nem lehet pontot számítani az eredményből, ezért azok a tanulók, akik hétfőn nem tudtak középszintű informatika érettségit tenni, május 31-én adhatnak újra számot tudásukból.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint informatikából középszinten magyarul 1053 helyszínen 29.381-an, angolul 18 helyszínen 324-en, franciául egy helyszínen 22-en, németül öt helyszínen 108-an, románul egy helyszínen 24-en, spanyolul egy helyszínen négyen, szerbül egy helyszínen ketten, szlovákul egy helyszínen öten tehettek gyakorlati érettségi vizsgát.

A középszintű informatika gyakorlati vizsga 180 perces volt, az elérhető maximális pontszám pedig 120 volt. A feladatsorban szerepelt szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, prezentáció, grafika, weblapkészítés.

mti 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.