Az érettségi tárgyak hatvan százalékát néhányan választják csak

196 tantárgyból érettségizhetnek idén középszinten a diákok, illetve tovább 89 vizsgatárgyat választhatnak emelt szinten, mindezek közül pedig mindössze 19 tárgyból maturálnak ezernél többen. Ez azt jelenti, hogy az érettségizők többsége a választható tárgyak mindössze 9,6 százalékában ad számot tudásáról, a többi tárgyat a diákok kevesebb mint egy százaléka választja. Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László szerint azonban nem kizárólag az elaprózott tárgyak felelősek a rendszer költségességéért. Az érettségi központi költségeire összesen 1 milliárd 350 millió forintot különített el idén a kormány.

  • Edupress

A 196 vizsgatárgy közül - amely szám az idegen nyelvű szaktárgyakat is tartalmazza - 116-ot 50-nél kevesebben választottak, 40 tárgyból pedig öt vagy annál kevesebb diák kedvéért dolgozták ki a tételeket, ezek között 12 olyan vizsga van, amely mindössze egy tanulót érint. Emelt szinten a 89-ből 29 tárgy érdekel ötnél kevesebb maturálót - írja a fn.hu.

Több tárgyból vizsgázik mindössze egy fő, ilyen többek között középszinten az újgörög nyelv, az egészségügyi ismeretek angolul, az evangélikus hittan németül, vagy a környezettant és a vegyipari alapismeretek. Emelt szinten az élelmiszeripari alapismeretek, a katolikus hittan és a református hittan tárgyak. Bakonyi László szerint azonban az elaprózott tárgyakból kínált vizsgalehetőség csak az egyik oka a rendszer drágaságának. Azt azonban elismeri, hogy egyes tárgyakat valóban kevesen választanak, amelyek relatíve nagy költséggel járnak. Ezek körének szűkítése új helyzetet teremtene ugyan, a módosításhoz mindössze az érettségi szabályokhoz kellene hozzányúlni - mondta a hivatal elnöke.

Bakonyi szerint - bár korábban már 2010-től a vizsgatárgyak szűkítését lebegtette meg az Oktatási Minisztérium - az emelt szintű választható tárgyak köre 2011-re csökkenni fog. Az érettségi vizsgákról szóló kormányrendelet szerint jövő májustól csak abból a vizsgatárgyból tehető emelt szintű érettségi, amelyet a felsőoktatási törvény, "mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyat nevesít."

edupress

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.