Az érettségi tárgyak hatvan százalékát néhányan választják csak

196 tantárgyból érettségizhetnek idén középszinten a diákok, illetve tovább 89 vizsgatárgyat választhatnak emelt szinten, mindezek közül pedig mindössze 19 tárgyból maturálnak ezernél többen. Ez azt jelenti, hogy az érettségizők többsége a választható tárgyak mindössze 9,6 százalékában ad számot tudásáról, a többi tárgyat a diákok kevesebb mint egy százaléka választja. Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László szerint azonban nem kizárólag az elaprózott tárgyak felelősek a rendszer költségességéért. Az érettségi központi költségeire összesen 1 milliárd 350 millió forintot különített el idén a kormány.

  • Edupress
A 196 vizsgatárgy közül - amely szám az idegen nyelvű szaktárgyakat is tartalmazza - 116-ot 50-nél kevesebben választottak, 40 tárgyból pedig öt vagy annál kevesebb diák kedvéért dolgozták ki a tételeket, ezek között 12 olyan vizsga van, amely mindössze egy tanulót érint. Emelt szinten a 89-ből 29 tárgy érdekel ötnél kevesebb maturálót - írja a fn.hu.

Több tárgyból vizsgázik mindössze egy fő, ilyen többek között középszinten az újgörög nyelv, az egészségügyi ismeretek angolul, az evangélikus hittan németül, vagy a környezettant és a vegyipari alapismeretek. Emelt szinten az élelmiszeripari alapismeretek, a katolikus hittan és a református hittan tárgyak. Bakonyi László szerint azonban az elaprózott tárgyakból kínált vizsgalehetőség csak az egyik oka a rendszer drágaságának. Azt azonban elismeri, hogy egyes tárgyakat valóban kevesen választanak, amelyek relatíve nagy költséggel járnak. Ezek körének szűkítése új helyzetet teremtene ugyan, a módosításhoz mindössze az érettségi szabályokhoz kellene hozzányúlni - mondta a hivatal elnöke.

Bakonyi szerint - bár korábban már 2010-től a vizsgatárgyak szűkítését lebegtette meg az Oktatási Minisztérium - az emelt szintű választható tárgyak köre 2011-re csökkenni fog. Az érettségi vizsgákról szóló kormányrendelet szerint jövő májustól csak abból a vizsgatárgyból tehető emelt szintű érettségi, amelyet a felsőoktatási törvény, "mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyat nevesít."

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.