Az érettségi tárgyak hatvan százalékát néhányan választják csak

196 tantárgyból érettségizhetnek idén középszinten a diákok, illetve tovább 89 vizsgatárgyat választhatnak emelt szinten, mindezek közül pedig mindössze 19 tárgyból maturálnak ezernél többen. Ez azt jelenti, hogy az érettségizők többsége a választható tárgyak mindössze 9,6 százalékában ad számot tudásáról, a többi tárgyat a diákok kevesebb mint egy százaléka választja. Az Oktatási Hivatal elnöke, Bakonyi László szerint azonban nem kizárólag az elaprózott tárgyak felelősek a rendszer költségességéért. Az érettségi központi költségeire összesen 1 milliárd 350 millió forintot különített el idén a kormány.

  • Edupress
A 196 vizsgatárgy közül - amely szám az idegen nyelvű szaktárgyakat is tartalmazza - 116-ot 50-nél kevesebben választottak, 40 tárgyból pedig öt vagy annál kevesebb diák kedvéért dolgozták ki a tételeket, ezek között 12 olyan vizsga van, amely mindössze egy tanulót érint. Emelt szinten a 89-ből 29 tárgy érdekel ötnél kevesebb maturálót - írja a fn.hu.

Több tárgyból vizsgázik mindössze egy fő, ilyen többek között középszinten az újgörög nyelv, az egészségügyi ismeretek angolul, az evangélikus hittan németül, vagy a környezettant és a vegyipari alapismeretek. Emelt szinten az élelmiszeripari alapismeretek, a katolikus hittan és a református hittan tárgyak. Bakonyi László szerint azonban az elaprózott tárgyakból kínált vizsgalehetőség csak az egyik oka a rendszer drágaságának. Azt azonban elismeri, hogy egyes tárgyakat valóban kevesen választanak, amelyek relatíve nagy költséggel járnak. Ezek körének szűkítése új helyzetet teremtene ugyan, a módosításhoz mindössze az érettségi szabályokhoz kellene hozzányúlni - mondta a hivatal elnöke.

Bakonyi szerint - bár korábban már 2010-től a vizsgatárgyak szűkítését lebegtette meg az Oktatási Minisztérium - az emelt szintű választható tárgyak köre 2011-re csökkenni fog. Az érettségi vizsgákról szóló kormányrendelet szerint jövő májustól csak abból a vizsgatárgyból tehető emelt szintű érettségi, amelyet a felsőoktatási törvény, "mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyat nevesít."

edupress
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.