"Ez volt a legjobb feladatsor, amivel az elmúlt években találkoztunk"

Kiegyensúlyozottnak, sőt évek óta a legjobb feladatsornak tartják a szaktanárok az idei magyar írásbeli érettségi tételeit. A diákok már nem repestek ennyire: ők nehezebbnek érzékelték a feladatokat, ráadásul soknak is találták őket.

  • Eduline

"A gyerekek leginkább a szövegértés feladataira panaszkodtak, hiszen sűrű volt a kapott szöveg, és sok volt a hozzá kapcsolódó kérdés is, főleg hatvan percben" - árulta el a szaktanár, majd hozzáfűzte: "ez azonban nem volt meglepő, hiszen az eddigi feladatsorok esetében is az idő volt a legnagyobb ellenfél a mi diákjainknak. A szövegértés feladattípusai egyébként nem különböztek a megszokottól, az észrevételek a vizsgaszituációból következtek." Ebben a részben egy Janus Pannoniushoz kapcsolódó interjút kellett a gyerekeknek értelmezniük. Az szövegalkotási feladatok közül a legnagyobb meglepetést az első, "érvelős" feladat okozta (részlet a Ne Félj! beszélgetések Szabó Magdával c. kötetből), itt ugyanis a feladat elvárta, hogy a vizsgázók irodalmi példákra alapozzák az érvelő fogalmazást. Sokaknak ez vette el a kedvét a feladattól, hiszen az előző évek gyakorlatának megfelelően arra számítottak, hogy irodalmi ismeretanyag alkalmazása nélkül is megírható lesz a fogalmazás.

Az értelmezési feladat volt a legkevésbé meglepő, hiszen a feladat mind témájában, mind formájában a korábbi években megszokottra emlékeztetett. (Gelléri Andor Endrétől a Pármai likőr c. novella) "Mint minden évben, a legkevesebben most is az összehasonlító elemzést választották, ezt az én diákjaim közül például senki sem választotta. Pedig ez a mostani feladat nagyon hasonló volt az irodalomórákon gyakoroltakhoz, nem volt benne semmi rendkívüli. Ez az összehasonlító elemzés végre olyan volt, amit valóban jó színvonalon tud teljesíteni egy középiskolás diák. Ráadául Karinthy népszerű a gyerekek körében.."

Javítókulcsok

"Az írásbelik javításával kapcsolatosan azt kell tudni, hogy a szövegértési feladatok szóbajöhető megoldásait igen szigorúan szabályozzák a feladatkészítők, itt tehát szűk a tanárok mozgástere." Szemben a szövegalkotás javításával, ahol a megadott kategóriákon belül (tartalmi minőség, szerkezet, nyelvi minőség) nagyobb mozgástere van a javító tanárnak. Ezért sokat számít, hogy a dolgozatokat szigorúbb, vagy éppen egy "vajszívű" tanár javítja. A szövegértésre egyébként maximálisan 40, míg a szövegalkotásra 60 pont adható.

Kanaki Anna

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.