A legjobb 30 cég listája pályakezdőknek

Melyek azok a vállalatok, intézmények, amelyek a leginkább támogatják a tehetséges, fiatal, friss diplomások karrierjét? A Figyelő március 25-én megjelenő számában publikálásra kerülő KarrierStart TOP 30 alapját képező kutatásban, több mint 36.000 pályakezdő és tapasztalt munkavállaló mondta el véleményét 200 hazai vállalatról, hasonlította össze a résztvevőket konkrét munkahelyválasztási szempontok alapján.

  • Eduline

Neves felsőoktatási intézményben szerzett diploma, több nyelvvizsga, jó szakmai gyakorlat, külföldi tapasztalat – legtöbbször ezeket hallja az ember, ha arról van szó, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeresen elinduljon friss diplomájával az életben. Arról azonban keveset esik szó, hova milyen céghez, vállalathoz érdemes jelentkezni ilyen kompetenciákkal, holott nem mindegy hogy a munkáltató mennyire hajlandó támogatni frissen végzett alkalmazottait.

A KarrierStart TOP 30 felmérése egyedülálló módon mintegy 36.000 válaszadó véleményét tükrözi: a kutatásból kiderül, hogy a pályakezdők szerint mely iparágak, szakmák, cégek a legnépszerűbbek, és szerintük mik az erősségei és gyengeségei a vállalatoknak. A felmérés ezáltal azt is vizsgálta, hogy mennyire hatékonyak a cégek brand-építési erőfeszítései. A felmérésben való részvétel mellett döntő cégek HR munkatársainak megkérdezésével azt is feltérképezték, hogy az adott vállalatok mit kínálnak a hozzájuk csatlakozó pályakezdőknek – kiválasztási folyamat, kompenzáció fejlődési és előrelépési lehetőségek tekintetében.

A kiadvány a pályakezdők számára legjobb munkahelyeken kívül tartalmazza majd azt is, hogy az álláskeresők körében melyek a közkedvelt iparágak, illetve hol könnyebb, hol nehezebb az érvényesülés; melyik diploma éri a legtöbbet; a pályakezdők fizetési elvárásait; az önmenedzselés mikéntjeit, fontosságát és még sok más olyan fontos információt, mely mind a pályakezdők, mind a cégek szempontjából hasznos lehet.

A Figyelő-Hewitt által vizsgált 10 iparág:

1. autóipar és autóipari beszállítók

2. telekommunikáció

3. élelmiszer- dohány-, FMCG

4. üzleti tanácsadás, könyvvitel, audit

5. pénzügy

6. kis- és nagykereskedelem

7. villamos energia és gázszolgáltatás

8. IT/telekommunikáció (gyártás, fejlesztés, kereskedelem)

9. olaj, üzemanyag kereskedelem

10. szolgáltató központok

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.