Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Évről-évre több középiskolás diák szeretne Kanadába eljutni, hogy ott tanulhasson néhány hónapot vagy akár egy teljes évet. Az ország sok szempontból izgalmas célpont a diákoknak, egyik fő vonzereje, hogy itt az angol nyelv mellett a franciát is könnyen el lehet sajátítani. Na és persze az sem mellékes szempont, hogy az itteni középiskolai oktatás színvonala világszerte elismert, a PISA felmérések is azt mutatják, hogy a kanadai iskolák a világ oktatásának élvonalában vannak.

Bár az ország területe nagy, mégis jellemző, hogy az ide szervezett diákcsereprogramok többsége pontosan körvonalazza azt a térséget, ahol a diákoknak lehetősége van tanulmányokat folytatni. Az egyik legfrekventáltabb helye a csereprogramoknak például Ontário állam. Ha van olyan regió, ami különösen érdekel egy diákot, mint kívánt uticélt, akkor erre is van lehetőség, bár ennek a kérésnek többnyire vannak többletköltségei. Illetve Kanadában sem jellemző, hogy nagyvárosokban kapnak helyet a diákok, viszont néhány szervezet lehetővé tesz iskolakezdés előtti pár napos városnéző kirándulásokat például Torontóban, és az iskolaév közben is sok kiránduláson vehetnek részt a cserediákok az iskolájuk vagy a területi képviselőik szervezésével.
A kanadai programhoz csatlakozók is fogadó családoknál kapnak helyet, akik az amerikai családoknál megszokott módon, önkéntes alapon fogadják a külföldi diákokat és ezekhez a családokhoz közel eső helyeken kezdik meg a tanulók a középiskolát. A cél, hogy a program során a gyerekek jól be tudjanak illeszkedni mind a fogadó család, mind pedig az iskola közösségi életébe, hogy intenzív módon tapasztalhassák meg az ott élők kultúrájának lényegét, illetve gyors ütemben tudják elsajátítani írásban és beszédben is az angol nyelvet. Azok a diákok, aki francia nyelven is szeretnének tanulmányokat folytatni olyan módon kapnak lehetőséget a tudásuk szélesítésére, hogy angol nyelven beszélő fogadó családokhoz kerülnek és francia nyelven oktató iskolákban tanulnak. A programhoz csatlakozni kívánó diákok a hazai jelentkezésükkor általánosan ki kell töltesenek egy oldalt az iskolájuk tanárjával, melyben igazoltan szerepelnek azon jegyek, amik alkalmassá teszik egy ilyen jellegű cserediákprogramban történő részvételre. Fontos, hogy a diákoknak már legyen olyan idegennyelvi alapja, amit fejleszthetnek az ideiglenes családjuknál és az iskolai tanórák során. Továbbá jelentkezéskor itt is elengedhetetlen a részletes orvosi adatoknak és oltási bejegyzések továbbítása a kanadai partnerszervezetek felé.
Az Új-Franciaországnak is nevezett Kanada a nagy kiterjedésű hólepte hegyvonulatok és tavak országa, ahol remek lehetőségek adódnak a téli sportok kedvelőinek a sportolásra. Ebből adódóan itt a legnépszerűbb sportok a műkorcsolya, a síelés és a jéghoki. Sok kiutazó diák célja ottani sportcsapatokhoz kerülvén a tapasztalatszerzés, mely jó esélyeket adhat arra, hogy később hazai csapatokban mutathassák meg az itt szerzett tudásukat.
Vannak diákok, akik soknak találnak egy teljes tanévet kint tölteni egy külföldi országban, így a szervezetek szinte mindegyike biztosít fél évre szóló programokat Kanadába is. Magyarország jelenleg már nem tartozik a vízumköteles országok közé, ami lehet szempont akkor ha valaki Kanadát választja, viszont ebben az esetben is kell az ország jóváhagyása a programban részt venni kívánó tanulók részére, mert Ők nem kizárólag túrista céllal utaznak ki, hanem hosszabb tanulmányokat célzó szándékkal. Ebből kifolyólag nem kerül vízumpecsét az útlevélbe, hanem egy egyszerű jóváhagyást kapnak a kiutazók, melyben engedélyezik a Kanadában történő tartózkodást a tanév idejére.
A tanév Kanadában általában augusztus végével vagy szeptember elejével veszi kezdetét és májusban vagy júniusban ér véget. Az iskolarendszer nagyon hasonlít az amerikaira, ami a tantárgykínálatot, tanítási időt és a tanév beosztását (vagyis a szemesztereket) illeti. Az itteni iskolákba járó cserediákok többnyire nem a végzős osztályokba kerül, így kicsi az esélye annak, hogy érettségit szerezhessenek a tanév befejeztével. A tanterv az ország minden iskolájában azonos, ami azt jelenti, hogy a követelményszint is azonos. A legtöbb iskolában gond nélkül van arra lehetőség, hogy magas óraszámban vegyenek fel a diákok francia nyelvi kurzusokat, mivel a legtöbb kanadai család gyermekei számára elvárás a kétnyelvűség. Bátran lehet állitani, hogy Kanada iskoláiba a gyerekek nem egyszerűen tanulni járnak. Az intézményt elősorban egy olyan helynek tekintik a diákok, ahol a tudásszerzés mellett a tanórák után hasznosan tudják jól érezni magukat, és az iskola érdekének tartja, hogy a gyerekeket az intézmény keretein belül tartsa a nap legnagyobb részében. Ezért legtöbb esetben minden iskola alkalmat ad olyan foglalkozásokon történő részvételre, mint az iparművészet, festészet, nyomdászat, médiatanulmányok, pszichológia, színjátszás vagy idegennyelvi órákon való részvétel, például spanyol vagy japán nyelv. Illetve Kanadában a jól megszokott téli sportok hagyománya mellett azért vannak egyéb gyakorolható sportok, mint a golf, a rugby vagy a röplabda. Könnyen akadhat számos olyan tapasztalat ebben az országban, ami lehetővé teszi azoknak az életre szóló élményeknek a megszerzését, aminek jegyében csatlakozik egy diák a kanadai programokhoz.További információ: Tanulás külföldön
eduline
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.