Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Tudják, hová készülnek
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban elmarasztalta az Oktatási Minisztériumot, mivel az országos pályakövetési rendszer kialakításában az intézmény jelentős késésben van. A pályakövetés a legtöbb egyetemen, főiskolán működik ugyan, de azt teljesen eltérő módszerekkel alkalmazzák. A 2005-ös törvény kimondja: a végzett hallgatók pályakövetési rendszerét az oktatási miniszter működteti – működtetné. A felsőoktatás gyakorlata mellett, tehát egy központi rendszernek is el kell készülnie.
A pontos elhelyezkedési adatokhoz való hozzáférés pedig nem csupán az egyetemisták miatt lenne fontos. Szakemberek szerint sem a középiskolai tanárok sem a szülők nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy egy adott végzettséggel, milyen gyorsan és mekkora fizetésért lehet elhelyezkedni. A tizenévesek pályaválasztásánál még mindig a média, és az ismerősök - barátok véleménye játszik meghatározó szerepet.
Az Educatio Kht. Központi megbízásból 2008 óta dolgozza ki a diplomások pályakövetési rendszeréhez kapcsolódó kutatást. Az intézmény felméréseket végez az egyetemi és főiskolai hallgatók pályaválasztási motivációiról, illetve az egyes képzési területek munkaerő-piaci helyzetéről, valamint egy egységes módszertant dolgoz ki a felsőoktatás számára.
Első az utazás
| Hamarosan megjelenik a HVG Diploma különszáma, melyben több alap-, illetve mesterszak végzés utáni elhelyezkedési, kereseti lehetőségeiről olvashatnak. A kiadvány információkat fog tartalmazni 148 alap- és osztatlan, illetve 251 mesterszakról, megtudható lesz milyen érettségivel, vagy milyen szakról lehet jelentkezni az egyes alap-, illetve a mesterszakokra, milyen szakra, képzésekre lehet azokról jelentkezni, mit kell teljesíteni a diplomákhoz. A különszámban helyet kap még 9 összesített rangsor, külön 42 rangsor a 14 képzésterületről, 58 rangsor alapszakokra vonatkozóan, összesen 40 rangsor 10 képzésterületen a hallgatók véleménye alapján, valamint 5 képzésterületi piaci rangsor vállalatvezetők megítélése szerint. |
Nemrégiben zárult le a 2009-es diplomás pályakövetési kutatás első része, mely során közel nyolcezer hallgatót kérdeztek meg jövőbeni terveiről. A megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerű egyetemi/főiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A kérdőíves elemzésből kiderült: a felsőoktatásban tanulók többsége tisztában van a folyamatos képzés fontosságával, nem tervezi, hogy az első diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást, és tudását mesterképzésen vagy külföldi tanulmányút során bővítené.
A legtöbben a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki szakokon tanulók válaszolták azt, hogy további terveik között elsődlegesen a mesterképzés szerepel. A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják.
A válaszadók közül, majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd. A legnagyobb arányban a művészképzésben tanulók terveznek külföldi tanulmányutat, de átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági képzések hallgatóinál is ez a terv. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.
A kutatás őszi, második részében 5500 két éve diplomát szerzett hallgatót fognak kérdezni a jövőbeni terveikről. A következő évben munkaadók és oktatók tapasztalatait fogják összegezni a kutatás során.
Válaszolna a kérdésre?
Franciaországban és Olaszországban az egyetemek mellett az oktatási minisztérium és a független kutatóintézetek a kérdőíves, telefonos módszer mellett online kérdőíveket is használnak.
Az USA-ban nagy figyelmet szentelnek a felsőoktatás sikerességének felmérésére. A legtöbb egyetemen a végzés után 1-2 évvel a volt hallgatókkal kérdőíveket töltetnek ki, ha pedig nem küldik vissza a válaszokat, akkor telefoninterjúkat készítenek velük.
Nagy Britanniában és Norvégiában a civil szektor kezdeményezésére készülnek a tanulmányok. Itt is kérdőíveken érdeklődnek a diákok egyetem utáni életéről, és a válaszadók között jelentős pénznyereményeket is kisorsolnak.
Itthon – sok más hazai egyetemmel együtt - a Pannon Egyetem a kérdőíves megoldást választotta. A pályakövetési kutatás során a 2007. január 1. után végzett hallgatókat kérdezték arról, hogy mennyire hasznosítható az elsajátított tananyag munkájuk során, a feladatkörökhöz milyen kompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek közül mit adott az egyetem. A hallgatók nagy többségének véleménye alapján a munkához szükséges három legfontosabb kompetencia a kommunikáció az idegen nyelv és a számítástechnika.
Schäffer Dániel
eduline
