Pályakövetés itthon és külföldön – merre tart a magyar diák?

 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) júniusban elmarasztalta az Oktatási Minisztériumot, mivel az országos pályakövetési rendszer kialakításában az intézmény jelentős késésben van. A pályakövetés a legtöbb egyetemen, főiskolán működik ugyan, de azt teljesen eltérő módszerekkel alkalmazzák. A 2005-ös törvény kimondja: a végzett hallgatók pályakövetési rendszerét az oktatási miniszter működteti – működtetné. A felsőoktatás gyakorlata mellett, tehát egy központi rendszernek is el kell készülnie.

A pontos elhelyezkedési adatokhoz való hozzáférés pedig nem csupán az egyetemisták miatt lenne fontos. Szakemberek szerint sem a középiskolai tanárok sem a szülők nem rendelkeznek pontos adatokkal arról, hogy egy adott végzettséggel, milyen gyorsan és mekkora fizetésért lehet elhelyezkedni. A tizenévesek pályaválasztásánál még mindig a média, és az ismerősök - barátok véleménye játszik meghatározó szerepet.

Az Educatio Kht. Központi megbízásból 2008 óta dolgozza ki a diplomások pályakövetési rendszeréhez kapcsolódó kutatást. Az intézmény felméréseket végez az egyetemi és főiskolai hallgatók pályaválasztási motivációiról, illetve az egyes képzési területek munkaerő-piaci helyzetéről, valamint egy egységes módszertant dolgoz ki a felsőoktatás számára.

Első az utazás

Hamarosan megjelenik a HVG Diploma különszáma, melyben több alap-, illetve mesterszak végzés utáni elhelyezkedési, kereseti lehetőségeiről olvashatnak. A kiadvány információkat fog tartalmazni 148 alap- és osztatlan, illetve 251 mesterszakról, megtudható lesz milyen érettségivel, vagy milyen szakról lehet jelentkezni az egyes alap-, illetve a mesterszakokra, milyen szakra, képzésekre lehet azokról jelentkezni, mit kell teljesíteni a diplomákhoz. A különszámban helyet kap még 9 összesített rangsor, külön 42 rangsor a 14 képzésterületről, 58 rangsor alapszakokra vonatkozóan, összesen 40 rangsor 10 képzésterületen a hallgatók véleménye alapján, valamint 5 képzésterületi piaci rangsor vállalatvezetők megítélése szerint.

Nemrégiben zárult le a 2009-es diplomás pályakövetési kutatás első része, mely során közel nyolcezer hallgatót kérdeztek meg jövőbeni terveiről. A megkérdezett hallgatók az alapképzésen, osztatlan képzésen, illetve a régi rendszerű egyetemi/főiskolai képzéseken tanulók közül kerültek ki. A kérdőíves elemzésből kiderült: a felsőoktatásban tanulók többsége tisztában van a folyamatos képzés fontosságával, nem tervezi, hogy az első diploma megszerzése után abbahagyja a tanulást, és tudását mesterképzésen vagy külföldi tanulmányút során bővítené.

A legtöbben a természet- és társadalomtudományi, művészetközvetítői, bölcsészettudományi, informatikai és műszaki szakokon tanulók válaszolták azt, hogy további terveik között elsődlegesen a mesterképzés szerepel.  A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos és egészségtudományi képzési területek hallgatói választják.

A válaszadók közül, majdnem minden harmadik diák tervezi, hogy hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanul majd. A legnagyobb arányban a művészképzésben tanulók terveznek külföldi tanulmányutat, de átlag feletti a bölcsészettudományi, gazdasági képzések hallgatóinál is ez a terv. Legkevésbé a nemzetvédelmi és katonai, pedagógiai, jogi és igazgatási, valamint sporttudományi képzési területek hallgatói tanulnának más országban.

A kutatás őszi, második részében 5500 két éve diplomát szerzett hallgatót fognak kérdezni a jövőbeni terveikről. A következő évben munkaadók és oktatók tapasztalatait fogják összegezni a kutatás során.

Válaszolna a kérdésre?

Franciaországban és Olaszországban az egyetemek mellett az oktatási minisztérium és a független kutatóintézetek a kérdőíves, telefonos módszer mellett online kérdőíveket is használnak.

Az USA-ban nagy figyelmet szentelnek a felsőoktatás sikerességének felmérésére. A legtöbb egyetemen a végzés után 1-2 évvel a volt hallgatókkal kérdőíveket töltetnek ki, ha pedig nem küldik vissza a válaszokat, akkor telefoninterjúkat készítenek velük.

Nagy Britanniában és Norvégiában a civil szektor kezdeményezésére készülnek a tanulmányok. Itt is kérdőíveken érdeklődnek a diákok egyetem utáni életéről, és a válaszadók között jelentős pénznyereményeket is kisorsolnak.

Itthon – sok más hazai egyetemmel együtt - a Pannon Egyetem a kérdőíves megoldást választotta. A pályakövetési kutatás során a 2007. január 1. után végzett hallgatókat kérdezték arról, hogy mennyire hasznosítható az elsajátított tananyag munkájuk során, a feladatkörökhöz milyen kompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek közül mit adott az egyetem. A hallgatók nagy többségének véleménye alapján a munkához szükséges három legfontosabb kompetencia a kommunikáció az idegen nyelv és a számítástechnika.

 

Schäffer Dániel

eduline