Pótfelvételi meghirdetések

Előfordulhat, hogy valakit nem vesznek fel egyetlen általa megjelölt képzésre sem. Ez esetben lehetősége van a pótfelvételi eljárásba való jelentkezésre. A pótmeghirdetések előreláthatólag 2008. július 26-án jelennek meg. Ezekre augusztus 13-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételin természetesen azok is részt vehetnek, akik nem felvételiztek még 2008-ban.

  • Eduline

Mikor lesz a pótfelvételi? Mit lehet róla tudni?

Július 26-án hirdetik meg a pót (nyári) felvételit is. A pótfelvételi eljárás újabb lehetőséget kínál az őszi tanulmánykezdésre. A legfontosabb, hogy csak azok jelentkeznek, akik nem nyertek felvételt, illetve akik egyáltalán nem jelentkeztek egy szeptemberben induló képzésre sem.

Íme, egy rövid összefoglaló a tudnivalókról:

Szabályok

A pótfelvételi keretében csak egy intézménybe és egy szakra lehet jelentkezni!

Amennyiben az intézmény az adott szakot államilag támogatott és költségtérítéses formában is meghirdeti, úgy mindkét támogatási forma feltüntethető a jelentkezési lapon.

Papírmunka, pénzügyek

A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt közvetlenül a felsőoktatási intézménybe kell eljuttatni. Elektronikusan jelentkezni nem lehet.

Erre a célra külön, "pótfelvételi" nyomattal ellátott jelentkezési lap készül. A jelentkezési lap a felsőoktatási intézményeknél szerezhető be, bolti forgalomba nem kerül. A laphoz mellékelt postautalványon kell befizetni az eljárási díjat, 5000 forintot.

Mellékletek

Természetesen a pótfelvételi jelentkezési laphoz is csatolni kell egy példányban mindazokat a dokumentummásolatokat - bizonyítványok, többletpontok, előnyben részesítés feltételeinek igazolása -, amelyeket a felsőoktatási intézmény a Felsőoktatási felvételi tájékoztató 2008. szeptemberben induló képzések c. kiadványban illetve a pótfelvételi meghirdetésben megjelölt.

Határidő

A pótfelvételi jelentkezési lap beadásának határideje 2008. augusztus 13.!

forrás: felvi.hu

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.