Este nyolc órától felvételi ponthatárok, elemzések az eduline-on!
Ma este hozzák nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat, ezzel mintegy 127.500 ezer felvételiző sorsa dől el.
Ma este hozzák nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat, ezzel mintegy 127.500 ezer felvételiző sorsa dől el.
Csütörtökön húzzák meg a februárban induló képzések felvételi ponthatárait, január 15-én tehát kiderül, ki kezdheti meg vagy folytathatja felsőoktatási tanulmányait a keresztféléves képzésben. A ponthatárokról a felvi.hu oldalon tájékozódhatnak a jelentkezők - adta hírül az MTI.
Folytatódtak az elmúlt évek tendenciái az idei felsőoktatási felvételi statisztikák szerint. Tovább csökkent a felvételizők száma, és továbbra is őrzik vezető helyüket a társadalomtudományok a mérnöki és a természettudományos szakok előtt. Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak a diákokat érintik az eredméynek, de a gazdaság számára is meghatározó, hogy hány szakon, milyen képességű diákok tanulnak.
Bekerülni azokra a szakokra, ahol legnagyobb a túljelentkezés, komoly teljesítmény. De felmerül a kérdés, mit is nyerünk mindezzel. Részesei leszünk a divat diktálta trendeknek, jól csengő szakmát szerzünk, de tényleg ez jelenti az utat a siker felé? Vagy a menedzsment, a gazdaság és más jól csengő kifejezések áldozataivá válunk? A top tíz szak elvégzésével ugyanis még korántsem jár együtt a luxusautó vagy a balatoni villa, viszont jó eséllyel találhatjuk szembe magunkat a munkaerőpiaci túlkínálattal...
Hulladékgazdálkodási technológus, vizuális nevelőtanár, faipari termékszervező, moderátor – néhány kiragadott példa abból a rengeteg szakirányból, amelyre az idei évben túl kevesen jelentkeztek, így nem indulnak el a képzések. Valószínűleg nem csak mi találtuk bizarrnak és értelmezhetetlennek ezeket az elnevezéseket. Cikkünkben összegyűjtöttük az idei évre meghirdetett legfurcsább felsőoktatási szakokat.
Ma abból lesz fizikus, kémikus vagy biológus, akit máshová nem vesznek fel. A legintelligensebb elmék inkább jól fizető szakmát választanak a versenyszférában. Kikből lesznek a magyar tudósok? Miért nem vonzó ma a természettudomány? Kroó Norbert egyetemi tanárral, egykori államtitkárral, fizikussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával beszélgettünk a felsőoktatási felvételi ponthatárokról, a hazai oktatási rendszer átalakulásáról.
A Debreceni Egyetem az ősz elején konkrét javaslatokat fogalmaz meg az oktatási kormányzatnak, mivel - indoklása szerint - érzékeli többek között a természettudományos képzés területén országosan tapasztalt jelentkezési szám visszaesését.
Az idei évben legnépszerűbb szakok között két műszaki képzés szerepel: a villamosmérnök és a gépészmérnök szakok. Az oktatási tárca júniusi döntése pedig - miszerint jövőre a legtöbb hallgató a műszaki felsőoktatásban tanulhat államilag finanszírozottként - önmagáért beszél. De mire jó egy műszaki diploma? Mit kezdhetünk vele? A 2008-as felvételi ponthatárok kihirdetése után, éjszaka beszélgettünk Papp Lászlóval, a Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének elnökével.
2008. július 24-e sorsforduló lesz sok ember életében. Ekkor dőlnek el a 2008-as felvételi ponthatárok és aznap fog kiderülni, kit hova vettek fel. Az Eduline cikksorozatával segíteni próbál diákoknak és szülőknek eligazodni a felvételik, a felsőoktatás, a ponthatárok és a lehetőségek között. Természetesen a cikksorozaton belül mi is közzé tesszük a ponthatárokat és tippeket adunk, mi legyen a következő lépés, ha mégsem jött össze az eredeti elképzelés.