Megvannak a dátumok, ekkor utalják a családi pótlékot 2026-ban

2026-ban is lesz olyan hónap, amikor kétszer utalják a családi pótlékot.

A Magyar Államkincstár közzétette a 2026-os családi pótlék utalási dátumokat, melyek idén a következőképpen alakulnak:

  • Február 3. (kedd)
  • Március 3. (kedd)
  • Április 2. (csütörtök)
  • Május 5. (kedd)
  • Június 2. (kedd)
  • Július 2. (csütörtök)
  • Augusztus 4. (kedd) és 24. (hétfő)
  • Október 2. (péntek)
  • November 3. (kedd)
  • December 2. (szerda)

Ez azt jelenti, hogy 2026-ban először február 3-án érkezik a családi pótlék, és augusztusban az iskolakezdés előtt a korábbi évekhez hasonlóan korábban érkezik meg a számlátokra a szeptemberi összeg.

 

Shutterstock

Fontos, ha nem számlára kapjátok a támogatásokat, hanem postán, akkor várhatóan 2-4 nappal később kapjátok meg a családi pótlékot.

Mennyi a családi pótlék összege 2026-ban?

A családi pótlék összege attól függ, hogy egy család hány gyereket nevel, az egyszülős háztartások pedig jellemzően némileg magasabb összeget kapnak, mint azok, ahol mindkét szülő jelen van.

  • Az egy gyereket nevelő családok 12 200 forintot,
  • az egy gyereket nevelő egyedülálló szülő 13 700 forintot,
  • a két gyereket nevelő család gyerekenként 13 300 forintot, összesen 26 600 forintot,
  • a két gyereket nevelő egyedülálló szülő gyerekenként 14 800 forintot, összesen 29 600 forintot,
  • a három vagy több gyereket nevelő család gyerekenként 16 ezer forintot, azaz minimum 48 ezer forintot,
  • a három vagy több gyereket nevelő egyedülálló szülő gyerekenként 17 ezer, azaz minimum 51 ezer forintot kap(nak).

Családi pótlékra mindenki jogosult, aki gyereket nevel saját háztartásában, függetlenül attól, hogy az igénylő vér szerinti szülő, nevelőszülő, gyám, vagy olyan személy, akihez a gyereket vagy gyerekeket csak átmenetileg helyezték el. A kisgyerekek nevelési támogatása azokra vonatkozik, akik bölcsődébe vagy óvodába járnak, míg az iskoláztatási támogatással a tanköteles, általános és középiskolás korú gyerekeket támogatja az állam.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.