Megvannak a dátumok, ekkor utalják a családi pótlékot 2026-ban

2026-ban is lesz olyan hónap, amikor kétszer utalják a családi pótlékot.

A Magyar Államkincstár közzétette a 2026-os családi pótlék utalási dátumokat, melyek idén a következőképpen alakulnak:

  • Február 3. (kedd)
  • Március 3. (kedd)
  • Április 2. (csütörtök)
  • Május 5. (kedd)
  • Június 2. (kedd)
  • Július 2. (csütörtök)
  • Augusztus 4. (kedd) és 24. (hétfő)
  • Október 2. (péntek)
  • November 3. (kedd)
  • December 2. (szerda)

Ez azt jelenti, hogy 2026-ban először február 3-án érkezik a családi pótlék, és augusztusban az iskolakezdés előtt a korábbi évekhez hasonlóan korábban érkezik meg a számlátokra a szeptemberi összeg.

 

Shutterstock

Fontos, ha nem számlára kapjátok a támogatásokat, hanem postán, akkor várhatóan 2-4 nappal később kapjátok meg a családi pótlékot.

Mennyi a családi pótlék összege 2026-ban?

A családi pótlék összege attól függ, hogy egy család hány gyereket nevel, az egyszülős háztartások pedig jellemzően némileg magasabb összeget kapnak, mint azok, ahol mindkét szülő jelen van.

  • Az egy gyereket nevelő családok 12 200 forintot,
  • az egy gyereket nevelő egyedülálló szülő 13 700 forintot,
  • a két gyereket nevelő család gyerekenként 13 300 forintot, összesen 26 600 forintot,
  • a két gyereket nevelő egyedülálló szülő gyerekenként 14 800 forintot, összesen 29 600 forintot,
  • a három vagy több gyereket nevelő család gyerekenként 16 ezer forintot, azaz minimum 48 ezer forintot,
  • a három vagy több gyereket nevelő egyedülálló szülő gyerekenként 17 ezer, azaz minimum 51 ezer forintot kap(nak).

Családi pótlékra mindenki jogosult, aki gyereket nevel saját háztartásában, függetlenül attól, hogy az igénylő vér szerinti szülő, nevelőszülő, gyám, vagy olyan személy, akihez a gyereket vagy gyerekeket csak átmenetileg helyezték el. A kisgyerekek nevelési támogatása azokra vonatkozik, akik bölcsődébe vagy óvodába járnak, míg az iskoláztatási támogatással a tanköteles, általános és középiskolás korú gyerekeket támogatja az állam.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.