Magyar Péter a gyermekvédelemről és a családtámogatásokról kérdezi meg az embereket

Ehhez képest a kormány októberben induló Nemzeti Konzultációja az adózás szigorítását és a kedvezmények szűkítését veti fel.

Magyar Péter bejelentette, hogy október 1-jén indul országos kampánya, amely „A Tisza Nemzet Hangja” néven öt kérdésben várja az állampolgárok véleményét. A kérdések között szerepel, hogy támogatják-e a választók a családi kedvezmények és juttatások jelentős bővítését - írja a 444.

Egy másik fontos kérdés arra irányul, hogy indítson-e egy leendő TISZA-kormány független vizsgálatot az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására, és ezzel párhuzamosan erősítse-e meg a gyermekvédelmi rendszert. (A gyermekvédelem helyzetéről korábban az Eduline-on is foglalkoztunk.)

A kormány ezzel szemben októberben a Nemzeti Konzultációt indítja el, amely elsősorban az adózásról szól. A konzultáció kérdései között szerepel a többsávos, magasabb kulcsú adórendszer bevezetése, a családi adókedvezmények szűkítése, valamint az adómentesség eltörlése az édesanyák és a fiatalok esetében. A konzultáció költsége várhatóan közel 4 milliárd forint lesz, amelyet a rendkívüli kormányzati tartalékból finanszíroznak.

Azt azért érdemes megjegyezni, hogy korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány nem tervezi a családi pótlék emelését, mert  "magabíró polgárokra és családokra van szükség", és ehhez a kormány minden támogatást megad.

A családi pótlék összege egyébként 2008 óta változatlan.

  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.