Hetente egy vödör víz elég lehet ahhoz, hogy egy fiatal fa túlélje a nyári forróságot. Egy friss alkalmazás megmutatja, hol várják leginkább a segítséget Budapesten.
Az idei, különösen száraz nyáron egyre többen öntözik önkéntesen a budapesti közterületek fiatal fáit. Mostantól mindez sokkal szervezettebb formát ölt: egy volt BME-hallgató fejlesztése, a Beeco applikáció térképen mutatja meg, melyik fa szorul leginkább vízre.
A kezdeményezés a Főkert egyik vezetőjétől indult, aki felismerte, hogy az önkormányzati cég kapacitása kevés az összes fa rendszeres locsolásához. A megoldás végül a Beeco csapatához került, amely a fenntarthatóságot zászlajára tűzve integrálta a kampányt a már működő alkalmazásába. Így született meg az Önkéntes Vízadás program, amelyhez eddig több mint tízezren csatlakoztak – közülük hatezren ténylegesen öntöztek is.
Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből
A módszer egyszerű: a Beeco térképén sárga és piros színnel jelölik azokat a főként ötévesnél fiatalabb fákat – Budapesten nagyjából kilencezret –, amelyeknek sürgősen szükségük van vízre. Hetente egy alkalommal 50 liter elegendő lehet a túléléshez, vagyis két vödör víz oda-vissza – nem elérhetetlen mennyiség. A különbség pedig hamar látszik: a gyökerekig lejutó víz nemcsak a fa lombján, hanem a környező fű állapotán is észrevehető.
Ekkor lesznek idén a BME Egyetemi Napok
A Beeco mögött egy 40–50 fős önkéntes közösség áll, amelyet nagyrészt korábbi BME-hallgatók alkotnak. A program résztvevőit nyereményekkel – például családi strandbelépővel, Libegő-jeggyel vagy hétvégi pihenéssel – is ösztönzik, de a fő cél ennél sokkal fontosabb: a városi fák hűvösebben tarthatják az utcákat, és nélkülük a klímaváltozás miatt lassan elviselhetetlenné válna a nyári élet Budapesten.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
