Civil mozgalomból közösségi akció: így készített appot a faöntözéshez egy BME-s alumni

Hetente egy vödör víz elég lehet ahhoz, hogy egy fiatal fa túlélje a nyári forróságot. Egy friss alkalmazás megmutatja, hol várják leginkább a segítséget Budapesten.

  • Rodler Lili

Az idei, különösen száraz nyáron egyre többen öntözik önkéntesen a budapesti közterületek fiatal fáit. Mostantól mindez sokkal szervezettebb formát ölt: egy volt BME-hallgató fejlesztése, a Beeco applikáció térképen mutatja meg, melyik fa szorul leginkább vízre.

 

A kezdeményezés a Főkert egyik vezetőjétől indult, aki felismerte, hogy az önkormányzati cég kapacitása kevés az összes fa rendszeres locsolásához. A megoldás végül a Beeco csapatához került, amely a fenntarthatóságot zászlajára tűzve integrálta a kampányt a már működő alkalmazásába. Így született meg az Önkéntes Vízadás program, amelyhez eddig több mint tízezren csatlakoztak – közülük hatezren ténylegesen öntöztek is.

Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből

A módszer egyszerű: a Beeco térképén sárga és piros színnel jelölik azokat a főként ötévesnél fiatalabb fákat – Budapesten nagyjából kilencezret –, amelyeknek sürgősen szükségük van vízre. Hetente egy alkalommal 50 liter elegendő lehet a túléléshez, vagyis két vödör víz oda-vissza – nem elérhetetlen mennyiség. A különbség pedig hamar látszik: a gyökerekig lejutó víz nemcsak a fa lombján, hanem a környező fű állapotán is észrevehető.

Ekkor lesznek idén a BME Egyetemi Napok

A Beeco mögött egy 40–50 fős önkéntes közösség áll, amelyet nagyrészt korábbi BME-hallgatók alkotnak. A program résztvevőit nyereményekkel – például családi strandbelépővel, Libegő-jeggyel vagy hétvégi pihenéssel – is ösztönzik, de a fő cél ennél sokkal fontosabb: a városi fák hűvösebben tarthatják az utcákat, és nélkülük a klímaváltozás miatt lassan elviselhetetlenné válna a nyári élet Budapesten.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.