Baleset-megelőzési kampányt indít a nyári szünetben a BRFK és a BKK

A BRFK öt pontban foglalta össze, miket kell tenni annak érdekében, hogy megelőzzük a baleseteket.

A nyári szünetben különösen oda kell figyelni a gyerekek biztonságára a közlekedésben, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közös balesetmegelőzési kampányt indít – tette közzé a police.hu.

Ennek keretében figyelemfelhívó üzenetek fognak bemondani a közösségi közlekedési járműveken és metrómegállókban, elsősorban a gyalogosok védelmére koncentrálva. Emellett egyes villamosjáratokon a rendőrök beszélgetnek majd az utasokkal az iskolaszünet idején jellemző közlekedési veszélyekről.

 

A kampány részeként a rendőrség fokozott forgalmi ellenőrzéseket is tart játszóterek és strandok környékén. Az akció fő célja a sebességhatárok betartatása és a gyalogosok, különösen a gyerekek védelme.

Gumipókkal és gyorskötözővel rögzítette az utánfutót a rollerhez egy 14 éves, azzal indult pecázni Nagykanizsán

A BRFK szerint ez az öt legfontosabb ajánlás a balesetek megelőzése érdekében:

  • A mobilozás a gyalogos közlekedés során is veszélyes. Vegye le a fülhallgatót, tegye el a mobilját, és ezt gyermekétől is követelje meg!
  • Mielőtt gyermekét először engedi egyedül közlekedni, vele együtt járja végig az útvonalat! Beszéljék meg, hol lehetnek bonyolultabb közlekedési szituációk, hogy tud szükség esetén segítséget tud kérni, illetve mit tegyen, ha véletlenül rossz helyen száll le.
  • Soha ne hagyjon magára gyereket vagy állatot gépjárműben! Az utastér percek alatt életveszélyesen felforrósodik.
  • A hőségben mindenkinek lankad a figyelme, ugyanakkor az ember könnyebben válhat ingerültté. Ilyenkor fokozott óvatossággal közlekedjen, és tudatosan próbáljon toleráns módon viselkedni másokkal. Fogyasszon sok folyadékot, és gyakrabban álljon meg pihenni!
  • Lassítson, ahol gyerekekre lehet számítani – például játszóterek, strandok, focipályák közelében!
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.