A Vatikán videóközleményben jelentette be a szomorú hírt.
Április 21-én a Vatikán hivatalos videóközleményben jelentette be Ferenc pápa halálát - írja a Reuters.
A 88 éves egyházfő a világ első latin-amerikai pápájaként vonult be a történelembe. Pápasága alatt számos kihívással nézett szembe, de kitartóan próbálta megújítani a katolikus egyház évszázados hagyományait.
Pope Francis died on Easter Monday, April 21, 2025, at the age of 88 at his residence in the Vatican's Casa Santa Marta. pic.twitter.com/jUIkbplVi2
— Vatican News (@VaticanNews) April 21, 2025
A bejelentést Kevin Farrell bíboros tette meg a Vatikán televíziójában:
„Kedves testvérek és nővérek, mély szomorúsággal kell bejelentenem Szentatyánk, Ferenc halálát. Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke visszatért az Atya házába.”
Ferenc pápa, polgári nevén Jorge Mario Bergoglio 2013-ban, meglepetésként érkezett a pápai trónra, és már akkor jelezte: másként kívánja vezetni a több mint két évezredes intézményt. Egyszerűséget akart vinni a pápai szerepbe, és soha nem költözött be a díszes apostoli palotába, amelyet elődei használtak, mondván, közösségi környezetben szeretne élni „pszichológiai egészsége érdekében”.
Az egyház élére nehéz időkben került, a gyermekmolesztálási botrány és a vatikáni hatalmi harcok megingatták a hívek bizalmát. Bár reformjai során támadások érték a konzervatívok részéről, Ferenc pápa a társadalom peremére szorultak, a menekültek és a vallások közötti párbeszéd védelmezőjeként marad emlékezetes.
Különleges korszakot képviselt, hiszen pápasága alatt két fehér ruhás egyházfő is élt a Vatikánban. XVI. Benedek 2013-as lemondása után a Vatikánban maradt, és 2022-ben bekövetkezett haláláig együtt szolgált a háttérben Ferenc pápával.
Ferenc a bíborosi testület jelentős részét saját kezűleg nevezte ki, így valószínű, hogy utóda is követni fogja progresszív örökségét, még a hagyományőrzők ellenállása ellenére is.
A világ most egy szeretett, karizmatikus és megosztó egyházi vezetőt gyászol, aki nyomot hagyott a modern katolikus egyház történetében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
