Különleges pályázati lehetőség: magyar diákok kérdéseire válaszolnak a kínai űrállomásról

A kezdeményezés keretében magyar diákok űrkutatással kapcsolatos kérdéseit és kísérleteit várják, melyeket a Tienkung űrállomáson dolgozó űrhajósok fognak megválaszolni és bemutatni.

A Kínai Nagykövetség és a China Manned Space űrügynökség felajánlására magyar diákok által összeállított kérdésekre válaszolnak és általuk kitalált kísérleteket terveznek bemutatni a Tienkung kínai űrállomáson – számolt be róla a Vasárnap.hu.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló pályázatot hirdetett, amelyre az ország minden részéből várják - bármely korosztályból - a diákok kérdéseit és kísérleti javaslatait. A program célja, hogy a magyar fiatalok betekintést nyerjenek a világ legmodernebb űrállomásán zajló életbe és kutatásokba.

A pályázatra a diákok az űrbéli mindennapi élettel kapcsolatos kérdéseiket, valamint az űrállomáson fellelhető eszközökkel, a súlytalanságban elvégezhető demonstrációs kísérletek ötletét küldhetik be. A legizgalmasabbnak ítélt 15 kérdést és 2 kísérletet pedig a Svábhegyi Csillagvizsgáló által felkért szakmai zsűri fogja kiválasztani.

Ezt követően a nyertes pályázatokat a China Manned Space űrügynökség is elbírálja, és amelyek arra érdemesek, felkerülnek a Tienkung űrállomásra, ahol jelenleg a Sencsou-19 küldetés háromtagú személyzete teljesít szolgálatot.

Az űrállomás személyzete egy rendhagyó űrbéli tanóra részeként 30 percben fogja megválaszolni a magyar diákok kérdéseit, és lehetőségektől függően végrehajtják a kísérleteket is.

Az elkészült űrbéli tanórát a Magyar Tudományos Akadémia Székházában tervezik levetíteni júniusban, a Magyar Tudomány Ünnepe 2025/2026 rendezvénysorozat elemeként. A filmvetítésre azokat a diákokat is meghívják, akiknek a kérdései vagy kísérletei sikeresen kijutottak a kínai űrállomásra. Az oktatófilmen ezeknek a diákoknak a nevét, iskoláját és lakóhelyét is feltüntetik majd.

A kérdéseket és ötleteket 2025. március 11-ig küldhetik be a magyar diákok. A pályázat pontos leírása ide kattintva érhető el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.