Virtuális autizmust okozhat az ovisok kütyühasználata

Az elmúlt két-három évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye, állapították meg egybehangzóan a kutatáshoz szükséges szűrések elvégzése után az óvodai logopédusok.

  • Rodler Lili

„Ha nincs nyelv, nincs kommunikáció. Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet” – fogalmazta meg Pogány Ákos az ELTE Etológia Tanszékének adjunktusa az MTA-nak.

A Magyar Tudományos Akadémia 2021 júniusában hirdette meg a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatát, aminek célja olyan (alap)kutatások támogatása volt, melyek a koronavírus okozta poszt-COVID-jelenségek miatt fellépő egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat. Az ELTE kutatói a pályázat keretén belül az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálták, és azt, hogy hogyan változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében.

Arról már egészen sokat lehetett tudni, hogy az iskolás korúak és a fiatal felnőttekre milyen hatással voltak a járvány okozta lezárások és az átalakult munkarend, azt viszont kevésbé volt ismeretes, hogy ez az időszak milyen hatással volt az óvodásokra. A kutatók egyebeke mellett azt vizsgáltok, hogy milyen volt a gyerekek szabadidős okostelefon- és tablethasználata a veszélyhelyzet kihirdetését követően (amikor korlátozások voltak), illetve egy olyan szakaszban, amikor nem voltak szigorú korlátozások érvényben.

Az ELTE kutatói egyértelműen azt találták, hogy az óvodások a korlátozások alatt többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont: elsősorban mesefilmeket és videókat fogyasztottak.

Hihetetlenül gyorsan fejlődik a világ, a digitális térhódítás minden szegmensbe begyűrűzik és már a legfiatalabb rétegeket is érinti, ami aggodalomra ad okot Pogány Ákos szerint. „Az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzó véleménye az, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások vagy akár a 3 évvel ezelőtti óvodások” – fejtette ki Pogány, aki szerint az okoseszközök által kínált vizuális inger áll a jelenség hátterében.

Rengeteg kisgyerek már azelőtt elkezd kütyüzni, hogy rendesen megtanulna beszélni. Ez főként azért nagy baj mert a gyerekek első pár éve olyan speciális időszak, amikor az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A kütyüzés ezt a passzív akusztikus csatornát nyomja el sokkal érdekesebb vizuális ingereket kínálva.

„Nem tudunk olyan területet mondani a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy értse a nyelvet.

A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túl nagy mértékű eszközhasználat következményeire. Gyakorlatilag olyan viselkedést, tüneteket látnak ezeken a gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni” – magyarázta a kutató.

Mindez azért nagy probléma, mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy amikor odaadja az okostelefont a babakocsiban ülő gyereknek, az miért káros. „Egy hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani, vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben – figyelmeztetett Pogány Ákos, aki szerint elég ijesztő képet fest elénk a digitális fejlődésnek ez az oldala.

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.