Az önjelölt vezető kíváncsi volt mit tud az autó.
November 15-én egyetemi diákok érkeztek egy kecskeméti üzembe gyárlátogatásra, aminek során a társaság egyik tagja elszakad a többiektől és engedély nélkül elvitt tesztvezetésre egy luxusautót – írja a police.hu.
Bár a program szigorú protokoll mellett zajlott, a 28 éves egyetemistának mégis sikerült elszakadni társaitól és egyedül felfedeznie az üzemet. Az oldal szerint a diák betévedt az utómunkára váró autók parkolójába, ahol megtetszett neki egy Mercedes-Benz CLA Shooting Brake 45S AMG típusú autó.
Az indítókulcs az anyósülésen volt, ezért úgy döntött, hogy elviszi az autót egy körre. Ezt követően felhajtott a tesztpályára is, ahol az egyik kanyarban lesodródott és árokba borult. Az autó totálkárosra tört, amivel 40-50 millió forint kár keletkezett.
A vezető sérülés nélkül megúszta a balesetet, akit a rendőrök előállítottak jármű önkényes elvétele miatt. A férfi elmondása szerint „kíváncsi volt mit tud a kocsi”, ezért próbálta ki. Később az is kiderült, hogy ezeknek a kocsiknak a végsebessége nincs leszabályozva, mivel még folyamatban van a gyártásuk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
