Ingyenes önvédelmi órát tartanak Budapesten a nők elleni erőszak világnapján

Önvédelmi technikák bemutatása és különböző szituációk szimulálása is lesz az órán.

November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján ingyenes női önvédelmi órát tartanak Budapesten, amelyre várnak minden olyan érdeklődőt, aki növelni szeretné a saját biztonságát és önbizalmát.

A világnap alkalmából Kovács Ildikó önvédelmi szakértő fog órát tartani, aminek célja a gyakorlati tudás átadása. A résztvevők olyan egyszerű, de hatékony mozdulatokat sajátíthatnak el, amelyek vészhelyzetben akár életmentők is lehetnek. Az alapvető önvédelmi technikák mellett az órán különböző szituációkat is szimulálni fognak, hogy életszerű helyzetekben is próbálhassák magukat az érdeklődők.

A nők elleni erőszak világszerte súlyos probléma, amely rengeteg nő életét befolyásolja nap mint nap. Az erőszak nemcsak testi, de lelki sebeket is hagy, amelyekkel nehéz egyedül megküzdeni. A szakértő szerint éppen ezért fontos felhívni a figyelmet a jelenségre, hogy a nők nem csak fizikailag, de mentálisan is megerősödjenek.

Az önvédelem több, mint néhány harcművészeti fogás elsajátítása. Valójában arról szól, hogyan tudunk higgadtan, magabiztosan és gyorsan reagálni egy váratlan veszélyhelyzetben.

„Az önvédelem nem egyetlen harcművészeti stílust jelent számomra, hanem egy olyan módszert, amely a legjobban képes segíteni minket a váratlan helyzetekben, legyen szó akár több támadóról, akár eszközös támadásról"

- mondja Kovács Ildikó, aki több ezer nőnek tanította meg, hogyan lehet magabiztosabb és felkészültebb egy-egy veszélyes helyzetben.

Az órán való részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges hozzá.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.