Nem a Sziget drága, nekünk alacsonyak a béreink

Míg Magyarországon a minimálbér összege alig elég egy hatnapos Sziget bérletre, egy holland fesztiválozó a legrosszabb esetben is csak a fizetése egyötödét költi ugyanerre.

  • Székács Linda

Augusztus 7-én ismét megtelt a Hajógyári-sziget, elkezdődött az ország legnagyobb és talán legjobban várt fesztiválja, amit idén 30. alkalommal rendeztek meg. Azok a fesztiválozók, akik az utolsó jegyárfordulót követően váltottak bérletet a Sziget Fesztiválra 154 900 forintot fizettek azért, hogy egy héten keresztül maguk mögött hagyják a valóságot. De egy napijegynek is borsos ára van, 38 500 forintba kerül, ha valaki mindössze egy napra érkezne a Szigetre, a határ pedig a csillagos ég. Lehetőség van ugyanis már VIP napijegyeket és bérleteket is vásárolni. Az utóbbi ára hat napra 240 900 forint.

Évről évre heves - jellemzően internetes - vitákat vált ki, hogy vajon drága-e ennyi pénzért a Sziget. Ha azt nézzük, hogy a budapesti Ed Sheeran koncertre egy állójegy ára is megközelítette a 40 ezer forintot, a Coldplay szintén budapesti koncertjeire pedig 20-135 ezer forint között lehetett jegyet váltani, egyértelműen kijelenthető, hogy 6 nap bulizásért és előadók tucatjáért nem sok 154 ezer forint.

Az viszont már más kérdés, hogy ehhez jellemzően hozzáadódik a szállás költsége, aminek összege nagyban függ attól, hogy sátraznak-e a résztvevők, kabint bérelnek, vagy a városban szállnak meg egy hostelben vagy szállodában. Extra költséget jelentenek továbbá a fesztiválon fogyasztott ételek és italok. Egy félliteres csapolt sör például 1730 forintba kerül, enni viszont már 3200 forintért vagy annál olcsóbban is lehet, tavaly ugyanis bevezették, hogy a büféknek muszáj ezen az áron legalább egyféle teljesértékű ételt is árulniuk.

 

Kriza Márton

Van is olyan food truck a fesztivál területén, amin óriási betűkkel ez a 3200 forintos összeg szerepel azt hirdetve, hogy náluk minden étel maximum ennyibe kerül. A kínálatukban pedig van cipóban tálalt gulyásleves és lecsó is, tehát ezért az összegért nem csupán egy adag krumplit kapnak, akik úgy döntenek, hogy náluk ennének, hanem tényleg egy adag laktató ételt.

Bár a fesztivál tehát a magyarok számára egyáltalán nem olcsó, a külföldi bulizni vágyók annál nagyobb arányban áramlanak Budapestre olyan országokból, mint Hollandia, Belgium, Németország, vagy éppen Ausztrália.

Az Eduline-nak a Sziget első napján nyilatkozó holland társaság például azt mondta; a hatnapos Sziget bérlet áráért a holland Mysteryland fesztiválon mindössze három napot tölthettek. Határozottan bólintott rá arra, hogy olcsó a Sziget, egy körülbelül tizfős belga társaság is, de így vélekedtek az általunk megkérdezett brit és német bulizók is.

 

@eduline.hu A külföldieknek nem drága a Sziget, igaz, a fizetésük is teljesen más, mint a magyar fesztiválozóknak. Ti mit gondoltok, drága a Szigeten 6 nap 154 900 forintért? #sziget #szigetfestival #sziget2024 #fesztival #magyar #magyartiktok #fy #fyp #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ezekben az országokban jellemzően jóval magasabbak a bérek, mint nálunk. Míg Magyarországon például a nettó minimálbér 177 ezer forint, Hollandiában és Belgiumban ez körülbelül 2100 euro, vagyis 831 ezer forint körül mozog. Ez azt jelenti tehát, hogy míg nálunk a minimálbér összege éppen csak elég egy hatnapos Sziget bérletre, addig Hollandiában a legrosszabbul keresőknek is mindössze a havi fizetésük egyötödébe kerül ugyanez a jegy. Még úgy is megéri tehát nekik Magyarországon fesztiválozni, hogy ahhoz repülővel, vonattal, vagy autóval több órát kell utazni.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.