Ezekre a helyszínekre érdemes lehet ellátogatnotok, ha nem csak buliznátok a Szigeten
Kevesebb mint három hét múlva, augusztus 7-én elkezdődik az idei Sziget Fesztivál, ami idén is olyan előadókat hoz Magyarországra, mint Stormzy, Sam Smith, Halsey, Louis Tomlinson, Bebe Rexha és Skrillex. A zenei programok mellett azonban napközben számos kreatív és érdekes lehetőség áll rendelkezésetekre és várja majd, hogy felfedezzétek őket. Főleg, ha több napra érkeztek és esetleg háromnapos vagy heti bérletet váltotok a rendezvényre.
Székács Linda
A Sziget lapunknak küldött sajtóközleménye szerint az idei fesztiválon a programkínálatban és gondolatiságában összetartozó helyszíneket egy-egy tematikus zónában találjátok majd meg.
Az ArtFusion Field például a különböző művészeti ágakat összefogó helyszín lesz. Ez lesz többek között a Nagy Utcaszínház, a Tánchelyszín és a Cirkusz otthona. A PlayGround-on játékos programokat találtok majd, a FutureGrounds zónában pedig fontos társadalmi kérdéseket járhattok körbe. Itt lesz a Think for Tomorrow - Gondolj a jövőre! nevű helyszín, ahol a Milestone Intézet szervezésében tavalyhoz hasonkóan idén is aktuális témákat feszegető tematikus programsorozattal készülnek. De itt kap majd helyet a fogyatékkal élők speciális problémáira rávilágító XS Land és a Civil Sziget is, ahol idén az Életrevaló Egyesület, a Greenpeace, a NANE és a PATENT is programokkal és előadásokkal készül az érdeklődőknek.
A 2024-es Sziget Fesztiál augusztus 7-én kezdődik és 12-én ér véget. Napijegyeket jelenleg körülbelül 33-40 ezer forint/nap áron válthattok, a háromnapos bérletek 99 900 forintba, a heti bérlet 142 900 forintba kerül. Ha viszont 21 éven aluliak vagytok, 119 900 forintos áron válthattok bérletet.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
