32 fokos hőségben főnek a gyerekek a Szent László Kórház steril szobájában

Egy elromlott klímaberendezés miatt.

  • Székács Linda

Elromlott a klíma a Szent László Kórház transzplantációs osztályán, 32 fokos melegben "főnek" a gyerekek a steril szobákban - hangzott el a szerda esti RTL Híradóban.

A híradó stábját hétfőn az egyik érintett gyerek édesapja kereste meg. Az ő gyereke súlyosan immunhiányos állapotban fekszik a kórház transzplantációs osztályának egy 2x2 méteres steril boxában, hogy minden vírustól, baktériumtól és gombától védve legyen. A szoba levegőjét egy speciális rendszerrel tisztítják, az ételeket egy zsilipkamrán keresztül adják ki a gyerekeknek és bemenni is csak speciális öltözetben lehet.

A steril szobában jelenleg négy immunhiányos gyerek fekszik a hőségben. Az RTL Híradó megkeresésére a kórház azt írta; a klímaberendezés kedd délelőtt romlott el, a javítását pedig haladéktalanul megkezdték és már a tesztüzem folyik. A betegek ellátásnak biztonsága érdekében a szükséges szakmai intézkedéseket megtették.

Nem a Szent László Kórház azonban az egyetlen, ahol gondok vannak a felforrósodott kórtermek, helyiségek hűtésével a hosszan tartó hőhullám és kánikula alatt. Hasonló viszajelzések érkeztek a tatabányai Szent Borbála Kórházból, ahol az egyik dolgozó szerint mindössze egy ventillátor működik, ami "semmire sem jó", múlt héten pedig a budapesti János kórház ortopéd traumatológia osztályán kellett műtéteket elhalasztani az elromlott klímaberendezés miatt.

A Magyar Orvosi Kamara szerint a kórházak gépparkjai elavultak és maguk az épületek is kórszerűsítésre szorulnak, hiszen a magas belmagasságú kórtermeket télen nehéz fűteni, nyáron pedig hűteni.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.